A brókerbotrány károsultjainak is üzent a NAV

A felszámolás alatt álló befektetési vállalkozásoknál vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlákon (nyesz) és tartós befektetési számlákon (tbsz) lévő eszközök kiadásával, illetve a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetett kártalanítással kapcsolatban nincs adófizetési kötelezettség - derül ki az adóhatóság tájékoztatójából.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján ismerteti: a 2015-ben felszámolás alá került Buda-Cash Brókerház Zrt., a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. és a Hungária Értékpapír Zrt. által vezetett nyesz és tbsz számlákkal kapcsolatban a jogalkalmazás során számos kérdés merült fel, különösen a számlákon levő pénzügyi eszközök, pénzeszközök kiadásával összefüggésben.

A felszámolás alatt álló brókercégek kötelesek az ügyfelek tulajdonát képező pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket kiadni. Ez kifizetéssel, vagy egy másik szolgáltatónál nyitott tbsz, illetve nyesz számlára történő transzferálással történhet az ügyfél által megjelölt számlára, vagy állomány-átruházás keretében.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alapján a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások) felszámolása következtében a magánszemélynek nem keletkezik sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége, akkor sem, ha a felszámolás alatt álló befektetési vállalkozás az ügyfél nála vezetett nyesz, illetve tbsz számlájáról kifizetést teljesít az ügyfél egyéb számlájára. Ez minden 2015-ben indult felszámolási eljárásra alkalmazható.

A nyesz számla tulajdonosa továbbra is rendelkezhet az általa befizetett összeg utáni adóról, tekintettel arra, hogy az szja-törvény alapján az adóhatóság kérelmére az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára teljesíti a rendelkező nyilatkozat szerinti összeget, ha a nyesz számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása miatt az összeg nem utalható a nyesz számlára.

Az szja-törvény lehetővé teszi, hogy a tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő pénzeszközök, pénzügyi eszközök egészét egy másik szolgáltatóhoz transzferálják - ez az úgynevezett lekötési átutalás - jogfolytonosan, a lekötés megszakítása nélkül. Amennyiben a magánszemély a lekötést átvevő befektetési szolgáltatónál már rendelkezik tbsz számlával, akkor az azonos évben kötött és azonos típusú szerződések összevezethetők. Az eszközök transzferálása esetén az átadónak igazolást kell kiállítania az érintett pénzügyi eszközökről, pénzeszközökről (lekötési igazolás).

A nyesz számla esetében is lehetőség van a követelés más számlavezetőnél vezetett nyesz számlára történő jogfolytonos áthelyezésére. A számlakövetelés transzferálása a nyesz számla megszüntetésével történik, és a követelés kizárólag hiánytalanul helyezhető át másik számlára. Az átadónak ez esetben is igazolást kell kiadnia.

Amennyiben a tbsz, illetve nyesz számlán nyilvántartott pénzügyi eszközök, pénzeszközök másik számlára történő áthelyezése e feltételeknek megfelelően történik, a magánszemélynek nem keletkezik a transzferálásból eredően adókötelezettsége, és az adó feletti rendelkezési joga is fennmarad, illetve a korábbi években tett rendelkezéseit sem kell 20 százalékkal növelt összegben visszafizetnie.

A számlák transzferálásával kapcsolatban gyakori kérdés az is, hogy ha a felszámolás alatt álló befektetési vállalkozás által vezetett nyesz, illetve tbsz számlán nyilvántartott követelésállomány hiányos, az a jogfolytonosság megszakításának minősül-e. Mivel hiány a felszámolás alatt álló szolgáltatók tevékenységéből ered, vagyis az ügyfélnek fel nem róható okból következik be, a tbsz és nyesz számla jogfolytonosnak minősül.

Az állomány-átruházás elrendelése esetén a nyesz, illetve tbsz számlákon lévő pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket az állományt átvevő befektetési vállalkozáshoz helyezik át a szerződés megszakítása nélkül. Az állomány-átruházás ugyan nem minősül az szja-törvény által szabályozott, a befektető döntésétől függő lekötési átutalásnak, illetve áthelyezésnek, azonban - ha ott azonos típusú számlán kezelik - adózási következményei a transzferálással azonosak, azaz áthelyezése sem jelenti a lekötés megszakítását.

A tájékoztató kitér a kártalanítás keretében kifizetett összeg adójogi megítélésére is. A kártalanítás, illetve kárrendezés következtében a Bevára, valamint a Kárrendezési Alapra átszállt követelések megszűnnek, így a követelés-átszállás nem tekinthető a pénzeszközök, pénzügyi eszközök transzferálásának. A kártalanítási összeg után sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség nem keletkezik.