Moody’s: meggyengíti az uniót a menekültválság

A reformok elhalványulnak, a politika bizonytalansága kihat a gazdaságra is, ami egyre több hosszú távú kockázatot okoz – így látja a Moody''s az eurózóna helyzetét. A gazdaság ettől függetlenül szerintük stabil marad, folytatódik a növekedés, és az adósság szintje is stabilizálódik a legtöbb országban.

A Moody''s úgy látja, idén két nagy kockázattal kell az eurózóna országainak szembenézniük: a britek esetleges kilépésével az EU-ból és a menekültválsággal. A Brexit a már megvalósult reformokat is fenyegeti, a menekültkrízis kezelése pedig úgy meggyengítheti az uniót, hogy az országok bármilyen más sokkhatásra is nehezebben reagálnának – vélik az elemzők.

Az eurózóna legtöbb országában csak visszafogottan fog nőni a gazdaság idén a Moody''s szerint, körülbelül 1,5 százalékkal. A mostani bővülés nagy része azonban olyan átmeneti tényezőknek tudható be, mint az alacsony olajárak vagy a még mindig gyengébb euró. Az elemzők úgy számolnak, hogy ha ezek a tényezők nem lettek volna ilyen kedvezőek, akkor csak 0,8 százalékkal nőtt volna tavaly a GDP.

Az eurózónának az előbbieken túl több komoly kockázattal is szembe kell néznie. Az egyik ilyen a helyi politika bizonytalansága. Az elemzés Spanyolországot és Portugáliát hozza fel példaként, miután a spanyoloknál még mindig nem alakult meg az új kormány, a portugáloknál pedig visszavesznek a korábbi reformokból, de teljesen nem múlt el a Moody’s szerint a görög veszély sem, a rendszerellenes pártok erősödése pedig több országban is veszélyezteti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát.

Kínára is érdemes lesz odafigyelni az elemzők szerint: ha az ottani növekedés tovább lassul, az az eurózónát is rosszul fogja érinteni. Ugyanígy megérezhetjük Európában annak a hatását, ha Kína és a többi távol-keleti ország közt megnövekszik a feszültség. A harmadik jelentős kockázatot pedig az alacsony infláció jelenti: a Moody''s most úgy számol, hogy idén nulla százalék körül maradhat a mutató, és csak jövőre érheti el az 1 százalékot. Ez pedig védtelenebbé teszi az eurózónát a sokkhatásokkal szemben.

Sokat segít Európának, hogy az elmúlt évek strukturális reformjai nagyrészt sikeresek voltak. Ez leginkább a zóna perifériáján igaz: Olaszországot, Portugáliát és Írországot emelik ki olyan államként, ahol a legtöbb fontos gazdaságpolitikai téren volt fejlődés. A negatív példa Franciaország, ahol alig sikerült előrelépni az előző években. Idén azonban nem várható az elemzők szerint olyan hitelválságra mutató jel, ami kikényszerítené a további nagyobb reformokat.