Amerika lefékezett

A jó hír az, hogy javul az amerikai munkaerő-piaci helyzet, a rossz hír viszont az, hogy közben lassul a gazdaság növekedési üteme. A Janet Yellen vezette Fed magyar idő szerint szerdán késő este közzétett közleményének értékelését csütörtökön igazolta is a kereskedelmi minisztérium statisztikai részlegének első becslése a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi bővüléséről: az éves ütem kétéves mélypontra, 0,5 százalékra mérséklődött az október–decemberi időszakban mért – és már akkor lassulásra utaló – 1,4 százalék után. Elemzők 0,7 százalékot vártak.

A gyengülés oka, hogy az alacsony olajárak és a külső bizonytalanságok meg az erős dollár miatt 3,5 százalékkal csökkentek a beruházások, miközben a háztartások is kevesebbet költöttek, mint a megelőző negyedévben, a fogyasztás csak 1,9 százalékkal bővült. Az export is visszaesett, miközben az import emelkedett.

A jegybanki vezetők a szerdán véget ért kétnapos ülésen persze már számos előrejelzésre támaszkodhattak a gazdaság állapotát illetően, amikor nyitva hagyták az ajtót a júniusi kamatemelés előtt, de nem kötelezték el magukat. Az atlantai Fed modellszámításai eleve arra utaltak, hogy a gazdaság csupán 0,3 százalékkal növekedett a január–márciusi periódusban. A New York-i intézmény 0,8 százalékos iramot prognosztizált, s alig többet, mindössze 1,2 százalékos éves ütemet vár erre a negyedre. A philadelphiai Fed is az üzleti tevékenység lanyhulását tapasztalta vizsgálatai során. A beszerzésimenedzser-indexek szintén szerény élénkülést érzékeltettek, a fogyasztás is mérsékelt maradt, és az infláció sem lódult meg a kétszázalékos cél felé. A Fed által elsődlegesen figyelt személyi fogyasztási kiadások (PCE) indexének éves változása éppen egyszázalékos. Ám márciusban is több mint 200 ezer új munkahely keletkezett.

Az elemzőknek az tűnt fel, hogy a közleményből kimaradt az utalás a globális folyamatok kedvezőtlen hatására és Kínára, valamint az árfolyamra. A Fed csupán azt ígéri, hogy figyelemmel követi a nemzetközi fejleményeket. Mindez azt sejteti, hogy a döntéshozók még inkább a friss adatokra hagyatkoznak. Mint a Roubini Economics megjegyzi, ennek az a kockázata, hogy a piacok túlreagálják a beérkező foglalkoztatási, inflációs és növekedési adatokat. Az ülés résztvevői lényegében három követelményt támasztottak a júniusi kamatemelést illetően: nem szigorodhatnak a pénzügyi feltételek, javulnia kell a munkaerőpiacnak, és az inflációnak a cél felé kell közelítenie. A piac jelenleg inkább csak egy emelésre számít ebben az évben, míg a Fed márciusi előrejelzése kettőt vetített előre. De júniusban – mindössze néhány nappal a piacokat esetleg felkavaró brit uniós népszavazás előtt – új prognózist is közzétesznek. A mostani ülésen csak a kansasi Esther George szavazott kamatemelésre, a többiek egyetértettek a közlemény igen visszafogott szövegezésével.

Meglepte a befektetőket a japán jegybank

Nem hiába figyelmeztette Japánt nemrégiben Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, hogy ne avatkozzék be a jen árfolyamának gyengítése érdekében, a tokiói jegybank csütörtökön éppen ezt tette, ami jól jön az infláció serkentésén fáradozó Fednek. A dollár csütörtökön már csak 108 jent ért, a japán valuta nyolchavi csúcsra kapaszkodott fel, ahogy a piacok megemésztették Haruhiko Kuroda jegybankelnök bejelentését, hogy inkább még várnak a januárban bevezetett negatív kamatok hatásának kibontakozására és a hitelezés megindulására. Ez a legtöbb elemzőt meglepte. Azért számított a piac beavatkozásra, mert a jen már egy ideje erősödik, s ez nem támogatja az exportot, sem a defláció elleni küzdelmet. A negyedik negyedévben visszaesett a japán gazdaság, s előrejelzések szerint az első három hónap sem hozott magával érzékelhető fellendülést. Márciusban csökkentek az árak, s a jegybank most úgy látja, hogy az áprilisban kezdődött pénzügyi évben 0,5 százalékra kúszhat fel az iram, jövőre 1,7 százalékra. A kétszázalékos inflációs cél valamikor 2017-ben teljesülhet, a határidőt negyedszer tolták ki.