Egyre nagyobb a munkaerőhiány több ágazatban, és vészesen fogyóban a szabad munkaerő – derült ki az OTP Bank munkaerő-piaci elemzéséből. A munkaadók többsége első körben úgy reagált a problémára, hogy a már meglévő munkavállalóit dolgoztatja intenzívebben. Ennek következtében 2015-ben rekordszintre emelkedett a fizikai dolgozók által teljesített munkaórák száma a feldolgozóiparban, az egyik leginkább munkaerőhiányos ágazatban. Tavaly átlagosan havi 2,7 órával dolgoztak többet a fizikai munkavállalók a szektorban, mint 2012-ben. Utoljára 2008-ban regisztráltak hasonlóan magas óraszámot.
A szolgáltatási ágazatban pedig tavaly heti 2,7 órára emelkedett az átlagos heti túlóra, amire utoljára 2003 elején volt példa. A toborzási problémák másik következménye pedig az, hogy visszaesett a részmunkaidősök aránya, vagyis egyre több munkavállalót alkalmaznak teljes munkaidőben.
A munkaerő-tartalék szintje 2015 utolsó három hónapjában tovább apadt, ami egyre égetőbb problémára utal. A gazdaság minden fő ágazatában egyre több cég panaszkodik arra, hogy nehezen talál munkavállalókat. A harmadik és a negyedik negyedév között a munkanélküliségi ráta 6,6 százalékról 6,4 százalékra csökkent, azonban az OTP elemzői által számított – a tényleges munkaerő-tartalékot szerintük jobban érzékeltető – munkanélküliségi mutató ennél nagyobb mértékben csökkent: 8,2 százalékról 7,9 százalékra, ami történelmi mélypontnak számít.
Súlyosbítja a problémát Magyarország számára az is, hogy más kelet-közép-európai országok cégei még nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülnek, ráadásul magasabb bérszínvonallal rendelkeznek. Ezért egyre erősebb szomszédaink munkaerő-elszívó hatása, ami viszonylag új jelenségnek számít Magyarországon.
A közfoglalkoztatottak csak részben jelenthetnek segítséget, mivel a felmérések azt mutatják, hogy körülbelül a felük nagyon alacsonyan képzett, és semmilyen szállal nem kötődik az elsődleges munkaerőpiachoz. Emellett a nagy létszámú közmunkaprogramok és a fokozott munkaerőhiánnyal küzdő megyék földrajzilag nem feltétlenül esnek egybe. Ebben a helyzetben a legnegatívabb szcenárió szerint akár beruházások is elmaradhatnak, és emelkedhet az import.
A feszes munkaerő-piaci körülmények természetesen erőteljes bérnyomást is előidéznek, ami a kereseti statisztikákon már meg is látszik. A versenyszférában januárban éves alapon 5,5 százalékkal emelkedtek a fizetések, amire 2008 novembere óta nem volt példa. Bár 2012-ben magasabb bérdinamikát láthattunk, de azt a jelentős minimálbér-emelés idézte elő.
A szakértők szerint eltart még egy ideig a vállalkozásoknak, amíg alkalmazkodnak az új helyzethez, de a versenyszféra béreinek növekedése várhatóan tovább gyorsul majd, még ha némi lemaradással is a többi kelet-közép-európai országhoz képest. Az egyre több iparágban előforduló sztrájkfenyegetések fényében erre inkább előbb, mint utóbb kerülhet sor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.