Követhetik az MNB példáját

A főként a nyersanyagáraknak köszönhető negatív inflációs sokk és az Európai Központi Bank lazításcsomagja az első negyedévben teret nyitott a kamatcsökkentéshez a kelet-közép-európai térség jegybankjai számára, ugyanakkor az irányadó ráta mérsékléséről, a pénzpiaci kondíciók lazításáról eddig egyedül a magyar jegybank határozott – hangsúlyozta Dunai Gábor, az OTP Bank közgazdásza. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban és áprilisban egyaránt 15-15 bázisponttal csökkentette a rátát, így most 1,05 százalékon áll.

A várakozások szerint az infláció csak az év végétől közeledhet a jegybanki célok felé, miközben az EKB újabb lépésekre kényszerülhet (bár ennek valószínűsége az utóbbi hetekben némileg csökkent), így akár Románia, Csehország és Lengyelország is követhetné a magyar példát. Ugyanakkor Romániában a költségvetési lazítás és a lassan túlfűtött magánszektor, Lengyelországban pedig az új kormányzat piaci megítélése (vagyis a Standard & Poor’s januári leminősítése) és az intenzív GDP-növekedés korlátozza a döntéshozók lehetőségeit. Csehországban elképzelhető lenne az árfolyamküszöb eltolása (a kamatszint már régóta nulla), de ezt egy­előre a potenciális költségek miatt a jegybank nem vállalta. Dunai szerint várhatóan nem történik érdemi módosítás egyik országban sem, a jegybanki kommunikáció azonban változtathat a piaci hangulaton.

„A friss amerikai GDP-adat tanulsága szerint az első negyedévben 0,5 százalékos évesített növekedésre volt képes az amerikai gazdaság. A kellemetlen meglepetés részben egyszeri tételeknek volt köszönhető, de a beruházások, különösen a gépberuházások masszív visszaesése afelé mutat, hogy az idén a korábban gondoltnál nehezebb lesz 2 százalék fölé gyorsulnia a növekedésnek” – véli Módos Dániel. A munkapiac jelenlegi feszessége miatt azonban a vártnál kisebb növekedés is elegendő lehet arra, hogy a foglalkoztatottság egyensúlyi szintjén maradjon, valamint a nominális bérdinamika erősödjön. A foglalkoztatottság erősödését a jövőben a nyersanyagárak stabilizálódása is segítheti a bányászati szektorban. A fentiek miatt a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak tekintetében a korábbiaknál kissé gyengébb, de még így is a foglalkoztatottság emelkedéséhez elegendő növekedésre számíthatunk. Az elmúlt hónapokban a bérdinamika erősödését az alacsony képzettségűek munkapiacra való beáramlása hátráltatta, azonban ennek az átmeneti hatásnak a kifutásával érdemi emelkedés jöhet.

Tekintve, hogy a személyes fogyasztási kiadások maginflációja a 2 százalékot közelíti, sőt negyedéves alapon az első három hónapban meg is haladta ezt, a Fed mozgástere – a vártnál rosszabb GDP-adat ellenére – beszűkül. Így a kérdés az, hogy az elnökválasztási kampány közepén hajlandó lesz-e kamatot emelni a Fed, vagy átmenetileg félretéve a fundamentumokat csak decemberben jön kamatemelés.