Az önkormányzatok lesznek a 2017-es költségvetés nagy vesztesei

A Központi Statisztikai Hivatal bukja a legnagyobbat a jövő évi költségvetéssel, de a jövő évi büdzsé igazi vesztesei az önkormányzatok lesznek. Az idei és a jövő évi költségvetés kiadási kereteit is tulajdonképpen véglegesítették a honatyák ma délelőtt: a jövő héten már csak végső áldásukat adják a javaslatokra, amelyben aligha lesz nagy változás. A hivatalos forgatókönyv szerint a Költségvetési Tanácsnak kell majd rábólintania a tervekre, amelyek első ránézésre alapvetően nem változtak meg az eredetileg benyújtott javaslathoz képest. A hiány pont annyi, mint amekkora volt, a bevételek és a kiadások nőttek egy hajszálnyit a jövő évi büdzsében (a 18 ezer milliárdot is meghaladó költségvetési főösszeg mellett 56 milliárdot), miközben a honatyák a mostani szavazással összesen több mint 70 milliárdot osztottak szét különböző célokra. Az idei költségvetésben 30 milliárd került még hozzá a kormányzat találta közel 500 milliárdhoz. A vita során legtöbbet a turizmus kapta, de jól jártak a kormányhivatalok is, és persze jutott nagyobb támogatás a sportnak, a kézilabdásoknak és a Magyar Labdarúgó Szövetségnek is.

Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest a legnagyobb változást az iskolák államosítása hozta, emiatt a jövő évi önkormányzati támogatásokat 27 milliárd forinttal csökkentették, és további 21 milliárdos extraadót vetettek ki a testületekre. Ez utóbbi külön befizetés (pontosabban: a megítélt támogatásból vonják le előre), az alapján, hogy az egyes önkormányzatok mennyi bevételt tudnának termelni.  Az elvonások szerkezete miatt viszont nem azok a települések fizetnek feltétlenül többet, amelyeknél az iskolák államosítása után kisebb feladat marad, valójában a gazdag kistelepülések pénzét csökkentik, és a szegényebb nagyvárosok járnak jobban az átalakítással. Az önkormányzati keretek a nap végén az idei – időközben megemelthez - képest 33 milliárddal (plusz az adóval) csökkennek, ami 5 százalékos visszaesést jelent az ez évihez képest. Ennél többet csak százalékosan bukik bármely terület is: az igazságügyben az ideihez képest jövőre egymilliárddal csökken a keret, ám ez a piciny költségvetésű tárcánál már 6,3 százalékos visszaesést jelent.

A legnagyobb nyertes persze az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett: itt jelenik meg az államosítás hatása, a pedagógus és az egészségügyi bérfejlesztés összege is– ehhez képest viszont az idei (igaz, már felemelt) kerethez képest 3,8 százalékkal emelkedő kiadások nem mondhatók acélos növekedésnek. Nyerésben van még a fejlesztési tárca is: már az idén többet költhet (mert itt jelenik meg a Modern Városok program, a pedagógusok és az egészségügyi ágazat bérfejlesztése), és ezért jövőre is tovább duzzad a kerete.

A költségvetésben az osztogatás ellenére a kormányzat továbbra is az államadósság csökkentését, és 3 százalék alatti hiányt tart – más kérdés, hogy ennek ára a szociális ellátások leépítése: a jóléti és a nyugdíjkiadások visszaesnek a GDP arányában, míg helyüket a költekezésben a gazdasági támogatások források és persze a lakástámogatási konstrukciók veszik át. Ez utóbbiak és a béremelések jelentik a költségvetési lazítást jövőre, miközben megugranak az uniós kiadások is, és összességében így emelkedik a hiány az idei 2 százalékos GDP-arányos szintről jövőre 2,4 százalékra.