A globális tőzsdemutatók ötheti csúcsra kapaszkodtak fel, az amerikai S&P index pedig héthavi rekordot döntött, miután Janet Yellen, a Fed elnöke május végi beszédénél jóval óvatosabban fogalmazott a kamatemelés időzítését illetően, mert a mindössze 38 ezer új állást tartalmazó, pénteken közzétett májusi foglalkoztatási adat belezavart a gazdaságról alkotott egyre kedvezőbb képbe, s új kérdéseket vetett fel.
Az elnök visszafogott hangneme azért is nagy feltűnést keltett, mert egy bő héttel ezelőtt még úgy fogalmazott, hogy a „következő hónapokban” feljebb kúszhat a hosszú évek után, gyakorlatilag a nulla szintről először decemberben megemelt kamat. Philadelphiában elhangzott hétfői beszédéből viszont kihagyta ezt az utalást. Igaz, egyetlen hónap munkaerő-piaci folyamatai alapján nem ítélkezne elhamarkodottan, de a jelenség okait tisztázni kell. Ha lehet. Mondandója kulcsszavának ugyanis a bizonytalanságot választotta. Mert nem lehet pontosan előre látni, hogy Kína és Európa például jobban vagy rosszabbul teljesít-e a következő időszakban, vagy miként alakul az olaj ára, és az amerikai termelékenység. Ezért a prognózisok szükségképpen magukban hordják a tévedés, olykor a nagy tévedés kockázatát.
Ám ha visszatekintünk a pénzügyi válság kirobbanása óta eltelt időszakra, akkor több kedvező, mint kedvezőtlen folyamat kibontakozását észlelhetjük, szögezte le Yellen. A munkanélküliségi ráta májusban örvendetesen 4,7 százalékra ereszkedett, ez megfelelne a teljes foglalkoztatás követelményének, s a 2009-es tíz százalékhoz képest összességében nagy eredmény, de a mutató a múlt hónapban nem azért bukott öt százalék alá, mert többen dolgoznak, hanem mert kevesebben keresnek aktívan állást. A béremelkedés üteme viszont gyorsulni látszik. Az infláció, pontosabban a Fed számára elsődlegesen fontos személyes fogyasztási kiadások (PCE) indexe csak egy százalék körül mozog, a kétszázalékos céltól még messze van. De ha nem erősödik tovább a dollár és nem lesz olcsóbb az olaj, akkor közelítheti a kívánt szintet.
Négy bizonytalansági tényezőre hívta a figyelmet Janet Yellen. Az első ezek közül, hogy vajon szerény globális növekedés közepette mire képes az amerikai gazdaság? A gyenge beruházási tevékenység és a csalódást keltő májusi foglalkoztatási adat is aggasztó. A második tényező a sorban a külső hatás, Kína és a Brexit. A harmadik súlyos kérdés a termelékenység elapadása miatt vetődik fel, mert hosszabb távon végül is ettől függ az életszínvonal. A negyedik bizonytalanság maga az infláció, mozdul-e a kétszázalékos cél felé.
A kamat így csak fokozatosan emelkedhet, ahogy az adatok egyre jobban megrajzolják a gazdasági pályát, mondta Yellen. A befektetők ezek után a júniusi emelés eshetőségét lényegében kiárazták. A júliusi kamatszigorítás május végi 53, és pénteken még 27 százalékos valószínűségét a jegybankelnök beszéde után 22-re vitték le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.