Keveset segít a forint gyengítése

A kiábrándító első negyedéves GDP-adat után újra megfordulhat Matolcsy Györgyék fejében, hogy a forint gyengítésén keresztül pörgessék fel a gazdaság növekedését, és javítsák Magyarország versenyképességét. Sokak szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már most sem engedi, hogy a forint 310-nél erősebb legyen az euróval szemben – kimondatlanul árfolyamküszöböt alkalmaz –, az alacsony inflációs környezet pedig alapot adhat az újabb leértékeléshez.

A jegybanknak más szempontból is jó a gyenge árfolyam, hiszen az elmúlt években ez segített fenntartani a nyereségességét, ami Matolcsy elnöksége alatt új célként jelent meg.

Elemzők azonban úgy vélik, a gazdaság hosszú távú versenyképességét a gyengülő árfolyam nem javítaná. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta: a válság kitörése óta az alacsony munkaerőköltséggel és az árfolyam gyengítésével nem sikerült felzárkóznunk, más utat kellene választani. Az euró a válság előtt még 230–250 forintba került, azóta viszont 20-25 százalékkal gyengébb a forint, mostanra alulértékeltté vált. „A leértékelés csak akkor lehet sikeres, ha tartósan alacsony inflációs környezettel párosul, miközben nőnek a beruházások és a hozzáadott érték is. Ez utóbbi elengedhetetlen a hosszú távú növekedéshez” – mondta Németh Dávid, aki szerint ez nem valósult meg Magyarországon. Beruházások nélkül a leértékelés kedvező hatása csak átmeneti és látszólagos, hiszen a termelékenység nem igazán nő. Az alacsony hozzáadott értékre jó példa, hogy a magyar gazdaság hajtóerejének számító autóipar sem teljesít jól ebből a szempontból. A Morgan Stanley korábbi kutatása szerint a hazai hozzáadott érték az autóiparban 40 százalék alatti, miközben Csehországban és Lengyelországban a hozzáadott érték felét, Romániában pedig 75 százalékát belföldön termelik meg az autógyártók.

Egy névtelenséget kérő piaci elemző szerint a forint egyensúlyi árfolyama 300 forint körül vagy kicsivel az alatt lehet. „A gazdasági folyamatok alapján felértékelődne a forint, közeledve az egyensúlyhoz, de ezt az MNB nem engedi” – mondta lapunknak az elemző. Az ING Bank egy tavalyi tanulmánya még 290 forint közelébe tette az egyensúlyi árfolyamot, miközben a piaci ár már akkor is 310 közelében mozgott.

Az MNB az elmúlt években sokat tett azért, hogy az árfolyam itt is maradjon, igaz, nem a forint gyengítése miatt lazított a monetáris feltételeken, hanem az inflációs cél elérése érdekében. Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza úgy véli, bár széles körben elterjedt nézet, hogy az MNB és a kormány szívesen látna gyengébb árfolyamot, ezt nem igazán tudják megvalósítani, mert a fizetési mérleg többlete erősíti a devizát.

Most mégis több érvet találhat a magyar kormány és a jegybank a forint gyengítése mellett, mint korábban. A lakossági devizahitelek forintosításával a leértékelődés leginkább negatív hatása megszűnt – nem emeli a törlesztőrészleteket az árfolyam esése –, és már az államadósság miatt sem kell annyira aggódni, hiszen a devizaarány 30 százalék alá csökkent (az IMF-hitel felvétele után az adósság több mint fele külföldi pénzben volt). Akár ez is csábíthatja az MNB-t, hogy még inkább leértékelje a forintot, bár Nagy Márton alelnöke a napokban arról beszélt: annak örül, ha stabil az árfolyam, és nem akarják lejtőre küldeni a forintot. A forint volatilitása nagyon alacsony – tette hozzá.

Ha most mégis a forint esésén keresztül szeretnének versenyképességi előnyre szert tenni, az visszaüthet. Lassan ugyanis növekedésnek indul az évekig nulla százalék körül ingadozó infláció, hiszen a fogyasztás növekszik, és a bérnyomás egyre nagyobb a gazdaságban. A legtöbb szakértő úgy véli, hogy a jövő év végére vagy 2018 elejére már anélkül is 3 százalékos lesz az infláció, hogy gyengülne a forint a mostani szintről.

-->