Magához tér a magyar ipar

Az ipari termelés volumene 5,3 százalékkal haladta meg idén áprilisban az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan indexszel. 2016 első négy hónapjában a termelés 1,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 5,4 százalékkal emelkedett. Az ipari export volumene 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a mintegy 40 százalékot kitevő járműgyártás kivitele 9,2 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export egyhetedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 12,8 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 1,3 százalékkal csökkent, ezen belül a feldolgozóiparé viszont 4,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 6,1, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,7 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 28 százalékkal visszaesett 2015 áprilisához viszonyítva.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán kettőben csökkent a termelés, a többi alágban 2,6 és 15 százalék közötti mértékben növekedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása – a márciusi visszaesést követően – 7,0 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása kisebb mértékben, 2,7 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása nagyobb mértékben, 12,2 százalékkal emelkedett. A jobb teljesítmény az iparág rendelésmutatóiban is tükröződik.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 15 százalékkal bővült. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 15,4, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 13,3 százalékkal nőtt.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés közel 10 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkenés volt. Az alág tíz alágazatából négyben 2,4 és 19 százalék közötti volumenbővülést, hatban viszont 0,6 és 24 százalék közötti visszaesést mértek. A legnagyobb (az alág termelésének 25 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,8 százalékkal csökkent, míg a legnagyobb mértékben, 19 százalékkal – az alág kibocsátásából 14 százalékkal részesedő – takarmány gyártása nőtt.

Ismét kétszámjegyű volt a növekedés (10,4 százalék) a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában. Az alág szakágazatainak döntő többségében nőtt a termelés volumene.

Az előző havi jelentős visszaesés után a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése 7,1 százalékkal emelkedett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként.

Folytatódott a termelésbővülés a kis súlyú egyéb feldolgozóiparban: a kibocsátás 10,6 százalékkal emelkedett. A legnagyobb alágazat, az orvosi eszközök gyártása 25 százalékkal bővült.

Idén először mértek növekedést (9,3 százalék) a szintén kis súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában.

Az előző hónapokhoz képest kisebb mértékű volt a volumencsökkenés a gép, gépi berendezés gyártásában, amelyben az alacsony bázis hatása is szerepet játszott. Az alág kibocsátása 1,0 százalékkal mérséklődött.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,1 százalékkal nőtt 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 7,9, az új exportrendelések 8,1 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 6,8 százalékkal meghaladta a 2015. áprilisit.

2016 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1,5 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,4 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,6 százalékkal csökkent.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,9 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,8 százalék), Közép-Magyarországon (2,5 százalék), valamint Dél-Alföldön (0,3 százalék) csökkent. A többi négy régióban 0,5 és 15 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.