Az idei termés nem menti meg a magyar gazdaságot

Egyre kétségesebb, hogy a magyar gazdaság idén 3 százalék körüli növekedést könyvelhet el, mint ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várja. A Matolcsy György vezette jegybank 2,8 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál annak ellenére, hogy minden szakértő sorozatosan rontja a 2016-os prognózisait. Az elemzői közösség már csak 2 százalékhoz közeli, néhányan az alatti növekedéssel számolnak. Vélhetően a mezőgazdaság teljesítménye sem menti meg az MNB prognózisát, hiszen nem várható, hogy kirobbanóan jó évet zár a kis súlyú ágazat.

A jegybank júniusi előrejelzésében úgy kalkulált, hogy 2016-ban a mezőgazdaság érdemben, akár 0,5-1 százalékponttal is támogathatja a gazdaság bővülését. Azzal érveltek, hogy idén statisztikai hatás is befolyásolja a mezőgazdasági hozzáadott érték emelkedését: 2015-ben az agrárium 0,5 százalékponttal mérsékelte a hazai GDP növekedését. Ennek bázishatása pedig a mezőgazdasági hozzáadott érték emelkedése irányába hat. Ezt támogatja – érvel az MNB –, hogy korábbi megfigyelések alapján gyengébb mezőgazdasági évet kedvező időszakok követtek.

A 2,9 százalékos tavalyi GDP-növekedést valóban visszahúzta a mezőgazdaság, míg a 2014-es 3,7 százalékos bővülést 0,5 százalékkal támogatta a jó agrárév. De nem feltétlenül jön egy jó év után egy rossz (és fordítva), hiszen 2013-ban, amikor 1,9 százalékkal nőtt a GDP, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal segítette a növekedést. Tovább árnyalja a képet, hogy a tavalyi év nem volt kifejezetten gyenge, csak a megelőző két esztendő nagyon kedvező teljesítményét nem tudta túlszárnyalni az ágazat.

Mostanra úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság alakulása szempontjából fontos növények termése „jó közepes” lesz idén, a nyári viharok is rosszkor jöttek. Ez szakértők szerint csökkentette a búza sikértartalmát, ami miatt kevesebb étkezési és több takarmánybúza lett. Ráadásul az árak is viszonylag alacsonyak, ami szintén ronthatja a mezőgazdaság idei teljesítményét.

A jegybank júniusban azzal érvelt, hogy az idei év első hónapjaiban a lehullott csapadék mennyisége meghaladta a historikus átlagot, ennek alapján pedig a gabonatermés érdemben kedvezően alakulhat az idén. Mostanra azonban egyre kevesebben hisznek abban, hogy a mezőgazdaság lehet a növekedés idei motorja, mindössze néhány tizeddel támogathatja a GDP-növekedést az MNB által korábban várt 0,5-1 százalék helyett, így pedig – több más tényezőt is figyelembe véve – távol lehet a 3 százaléktól a gazdaság idei növekedése.

Visszahúz a Brexit

Az elemzők alapvetően nem a mezőgazdaság, hanem a globális kockázatok okán aggódnak a magyar gazdaság miatt. A legtöbb kutató mindig „nullás” mezőgazdasági évre számít, vagyis nem kalkulál azzal, hogy ez az ágazat hozzájárul a GDP-növekedéshez – éppen a nagy bizonytalanság miatt. De nem csak a mezőgazdaság jelent kockázatot. Legutóbb a Morgan Stanley elemzői vették vissza 1,8 százalékra a növekedési várakozásukat a korábbi 2,5-ről, mert úgy vélik, hogy az első negyedéves kiábrándítóan gyenge GDP-adat, az EU-pénzek elapadása és a Brexit hatása mind rontja a kilátásokat. Az MNB még éppen egy nappal a népszavazás előtt adta ki inflációs jelentését, de ebben már vizsgálták Nagy-Britannia uniós kilépésének hatását, és úgy látták, az néhány tizeddel foghatja vissza a magyar gazdaság növekedését.