Nincs meglepetés: Magyarország bóvli maradt

Változatlanul hagyta Magyarország Ba1 szintű hosszú távú devizaadósságának besorolását a Moody’s, s a pozitív kilátást is maradt, miután a cég elhalasztotta a besorolás felülvizsgálatát. Az elemzők is arra számítottak, hogy a Brexit okozta világgazdasági bizonytalanság miatt még nem lép a hitelminősítő, így nem lepte meg a szakértőket a cég döntése.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Moody’s döntése előtt a Világgazdaságnak hangsúlyozta: jó jel, hogy a bankszektorunk kilátását pozitívra javította a Moody’s a múlt héten. A cég a múlt héten közölte, hogy a makrogazdasági folyamatok javultak, ezért felminősítheti a magyar bankokat, miután a pénzintézetek már nem küzdenek annyi problémával, mint korábban, és a bankadó is csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szintén a Moody’s döntését megelőzően hangsúlyozta: ha csak a gazdasági mutatóinkat nézik, akkor a fundamentumok alapján ki kellene emelniük a bóvliból, de a felminősítés ellen szól, hogy csak tavaly novemberben változtatta stabilról pozitívra a kilátást a cég. Jellemzően pedig a kilátás javítása után egy évvel szoktak lépni a hitelminősítők. Éppen ezért Virovácz nagyobb esélyt adott arra, hogy az idén novemberi felülvizsgálat során felminősítésnek.

„Most a Brexitet sem lehet figyelmen kívül hagyni, a jelentős bizonytalanság pedig nem kedvez a felminősítésnek” – fejtette ki az elemző, aki szerint az sem jött jól, hogy a Standard & Poor’s leminősítette az egész EU-t. Az S&P közölte, hogy Nagy-Britannia kilépési szándéka gyengíti az EU költségvetési rugalmasságát és belső politikai kohézióját. Az korábbi „AA+” szintről egy fokozattal, „AA”-ra rontotta az EU besorolását, stabil kilátást tűzve a minősítés margójára. Virovácz szerint az S&P a leginkább pesszimista a Brexit kapcsán, de ez nem is meglepő, hiszen ez a cég a legkeményebb Magyarországgal szemben is. Az S&P a közelmúltban jelezte, hogy idén nem is fog felminősíteni bennünket – emlékeztetett az ING szakértője.

A Fitch volt az első cég, amelyik a három nagy közül visszatette Magyarországot a befektetésre ajánlott sávba. (A három nagy hitelminősítő még 2011 végén, illetve 2012 elején vonta meg a befektetésre ajánlott besorolást, mert kiszámíthatatlannak látták a magyar gazdaságpolitikát és romlott a makrogazdasági helyzet.) A Fitch májusban „BB+” kategóriából egy szinttel feljebb, „BBB-” szintre emelte az ország devizaadósságának besorolását, stabil kilátást rendelve az új minősítéshez. Ahhoz azonban még egy felminősítés kellene, hogy a konzervatív befektetési alapok is megvásárolják a magyar állampapírokat.

Virovácz ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a politikai bizonytalanság sosem tesz jót a minősítéseknek, s idén nemcsak a Brexit, hanem az Egyesült Államokban esedékes választások is ronthatják a helyzetet. Sok elemző ugyanis úgy véli, hogy a republikánusok jelöltje, Donald Trump hatalomra kerülése káoszt hozna. „Ha egy csónakban ülünk a vihar kellős közepén, akkor nem tehetünk sokat” – mondta Virovácz, aki szerint a külpiaci sokkokkal akkor sem tudunk mit kezdeni, ha próbáljuk támogatni a növekedést, és közben tartjuk a költségvetési fegyelmet.

Jobb minősítést érdemelnénk

A CDS-felár, vagyis a csődkockázati mutatónk alapján 3-4 kategóriában feljebb kellene lennie a minősítésünknek – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING elemzője, hozzátéve, hogy „A” kategóriás országok is hasonló CDS-felárral rendelkeznek, mint mi. Erre azonban még sok-sok évet kell várni, s már az nagy eredmény lenne, ha mindhárom cég befektetésre ajánlaná az országot. Sokak szerint hosszú ideiig a befektetési sáv alsó lépcsőfokán maradhat az ország, miután mindhárom cég kiemeli a bóvliból az országot. Az S&P-nél ráadásul erre csak jövőre van esély.

Kis hatása lesz a Brexitnek

A Moody''s Investors Service csütörtökön közölte: mérsékelt lesz a közvetlen hatása Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaira a brit EU-tagság megszűnésének, mivel ezeknek az országoknak csekély mértékű közvetlen kapcsolataik vannak a brit gazdasággal. A nemzetközi hitelminősítő szerint ugyanakkor a közvetett hatások jelentősebbek lehetnek, ha a Brexit érdemben rontja az Európai Unió egészének növekedési kilátásait.

A Moody''s csütörtökön Londonban ismertetett átfogó tanulmánya kimutatja, hogy a keleti EU-gazdaságok egyikében sem éri el a Nagy-Britanniába irányuló export a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát. Magyarország esetében ez az arány a hitelminősítő adatai szerint 3,3 százalék, Lengyelországban 2,8 százalék, de a leginkább kitett Csehországban és Szlovákiában is csak 4,6, illetve 4,8 százalék.

A teljes EU-piacra irányuló export GDP-arányos értéke ugyanakkor a három legnyitottabb térségi gazdaságban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában 63,3, 68, illetve 69,6 százalék, a teljes exporthoz mérve pedig meghaladja 80 százalékot a Moody''s kimutatása szerint.

A Nagy-Britanniából Közép- és Kelet-Európa piacaira áramló működőtőke-befektetések aránya is csekély, a térség legtöbb gazdaságban nem éri el a közvetlen külföldi befektetések teljes értékének 3 százalékát, így ha a közvetlen brit tőkebefektetések esetleg teljesen leállnának, az sem érintené érdemben a keleti EU-térség beruházási kilátásait.