Rengeteg magyarnak nincs pénze nyaralásra

A magyar lakosság több mint fele nem utazott el belföldi úti céllal úgy, hogy a meglátogatott helyen éjszakázott volna tavaly - derült ki a KSH kutatásából. Tízből négy esetben az indok az anyagi lehetőségek hiánya, mely nagy területi különbséget takar. A turizmusból kimaradók közül a Nyugat-Dunántúlon élők 32, az Észak-Magyarországon lakók 53 százaléka hivatkozott erre. A nem utazók aránya az egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek miatt 27, illetve 17 százalék volt.

Bár az 1–3 éjszakás, úgynevezett hétvégi típusú utazások száma és az azok során eltöltött idő meghaladja a hosszabb utazásokét, az előbbiek többségére rokon, ismerős meglátogatása miatt került sor. Ezek alapján a KSH szerint kijelenthető, hogy a turisztikai jelentőségét tekintve az utóbbi a hangsúlyosabb. 2015-ben a legalább négyéjszakás távolléttel járó utazásokon a lakosság 26 százaléka vett részt.

A munkaerő-piaci státus szempontjából elkülöníthető csoportokat vizsgálva a dolgozók és a tanulók 27, a nyugdíjasok 21 százaléka tett négy- és annál több éjszakás utazást az év során.

Az iskolai végzettség (ami összefügg az anyagi helyzettel) is komoly hatással van a turizmusban való részvételre: 2015-ben a felsőfokú végzettségűek 38, a középfokúak 24, az alapfokúak 13 százaléka utazott el az ország más részére.

A hétvégi házzal, nyaralóval rendelkezők fele, a többieknek a negyede legalább egyszer tett hosszabb időtartamra utazást turisztikai célból. A személygépkocsi-használat szintén jelentősen befolyásolja az utazási kedvet, illetve lehetőségeket.

Az év folyamán a 3,9 millió hosszú időtartamú belföldi turisztikai célú utazás során a turisták 28 millió napot töltöttek el, ami az utazások számát tekintve 1,3, az eltöltött idő vonatkozásában pedig 3,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, az átlagos tartózkodási idő 7,1 napra csökkent.

A hosszú időtartamú utazásokat erős szezonális ingadozás jellemzi, az eltöltött idő több mint fele a harmadik negyedévre koncentrálódik. A rokonlátogatási célú, illetve a wellnessutak esetében kevésbé meghatározó a szezonalitás, mint az egyéb szabadidős célú utak esetében.

A négy- és annál több éjszakás utazások legfontosabb motivációja a pihenés, üdülés és az ismerősök meglátogatása, az eltöltött idő 89 százaléka ezekhez köthető, emellett számottevő részarányt képviselnek a más kikapcsolódási célú (egészségmegőrzés, hobbimunka) utazások.

A belföldi utazásra fordított idő 54 százalékát az úgynevezett nem fizetős szálláshelyen (saját nyaralóban, második otthonban vagy ismerős által biztosított szálláson) töltötték az utazók, szállodát 27 százalékuk vett igénybe.

A panziók részesedése 6,7, az egyéb (magán-) szálláshelyeké 4,7 százalék volt az eltöltött idő tekintetében.

A négy- és annál több éjszakás utazásokon a lakosság 136 milliárd forintot költött, folyó áron számítva 5,2 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A kiadások 43 százalékát szállásra, 24 százalékát étkezésre, 13 százalékát közlekedésre fordították, az egy utazó egy napjára jutó kiadás értéke 1,3 százalékos csökkenést követően nem érte el az 5 ezer forintot.