Exportáljuk a magas béreket

A nyersanyagárak alakulásától a magyar külkereskedelem összetételén át az éttermi áfa csökkentésén keresztül a fogyasztói kosárig minden ellene hat annak, hogy a béremelések hatása gyorsan megjelenjen az inflációban. A tankönyvek szerint a feszített munkaerőpiac egyenes következménye kellene hogy legyen az infláció növekedése is: ha a cégek csak magasabb bérért találnak megfelelő munkaerőt, akkor költségeik emelkedését érvényesíti szeretnék az árakban is. Miután pedig a magasabb bérek nagyobb keresletet is jelentenek, nem lesz akadálya a drágításnak. A viszonylag egyszerű összefüggés ellenére a jegybanknak egyelőre mégsem kell izgulnia az elszabaduló infláció miatt: az áremelkedés üteme hónapról hónapra kisebb a vártnál, úgy néz ki, mintha a cégek simán lenyelnék a nagyobb bérköltséget, vagyis elfogadnák a profitjuk csökkenését. A nyereséghányad azonban inkább emelkedik, vagy egyáltalán nem csökken, így a termelés hatékonyságának kellene növekednie, ám a termelékenység nem javult (sőt romlott) az elmúlt időszakban.

Az áremelés nélküli bérnövekedést részben az teszi lehetővé, hogy a vállalatok egyéb költségei – nyersanyagárak, energiaárak – csökkennek, illetve a termelésben felhasznált vagy a közvetlenül fogyasztási céllal importált termékek ára is alacsony az Európa-szerte alacsony infláció miatt – hangsúlyozza Eppich Győző, az OTP szakértője. A másik fontos tényező az, hogy az elmúlt évek nagyon alacsony inflációs és nyomott keresleti időszaka törést hozott az inflációs várakozásokban; vagyis abban, hogy a vállalatok milyen mértékben és milyen gyakran árazzák újra termékeiket, illetve ettől nem függetlenül mennyivel emelik meg a béreket.

Az inflációs várakozások történelmi mélyponton vannak, a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése egyszázalékos rátáról számolt be, amire még nem volt példa Magyarországon. Ugyanakkor Eppich szerint az új keletű jelenségnek számító, egyre súlyosabb munkaerőhiány bérversenyre készteti cégeket, ami előbb-utóbb elvezethet a korábbi években megszokottá vált újraárazási viselkedés átgondolásához, vagyis az inflációs várakozások ismét elkezdhetnek emelkedni.

A Morgan Stanley tegnap kiadott elemzése ugyanakkor már óriási bérnyomásról beszél Magyarországon, és ennek kapcsán felfelé ható inflációs kockázatokat lát (bár szerintük kamatemelésről még korai volna beszélni). Mindenesetre a jegybank számítása szerint az első negyedévben közel 6 százalékkal nőtt a fajlagos munkaerőköltség a hazai cégeknél, amire növekvő gazdaság mellett a válság előtt volt csak példa (csökkenő kibocsátás esetén a fajlagos költség eleve emelkedik).

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az alacsony importált infláció mellett a fogyasztói kosár összetétele és a cserearány javulása is magyarázat lehet a béroldali nyomás eltűnésére. Például a fogyasztói kosárban vagy nincsenek benne, vagy nem szerepelnek olyan súllyal azok az ágazatok, ahol jelentősebb a béremelések árfelhajtó hatása. Az építőipari árak gyors növekedését az ott tapasztalható munkaerőhiány is indokolja, ám miután az építési költség az inflációban nem jelenik meg markánsan, ezért az index sem emelkedik. Még egyértelműbb a képlet az exportra termelő cégek esetében: itt a bérek árfelhajtó ereje nincs hatással a belföldi árakra, miközben a forint gyengülése miatt eleve lehet tartalékuk is a cégeknek az emelésre (hiszen ők így többet kapnak a kivitt áruért).

Ráadásul a bérköltség az exportban meghatározó, leginkább autóipari társaságok esetében elenyésző hányadot képvisel, vagyis aligha okoz zavart a mégoly drasztikusnak hangzó 6-8 százalékos emelkedés. Segít a cserearány javulása is: a fizetési mérleget is javítja, hogy Magyarország egyre olcsóbbá váló nyersanyagokat importál, viszont drágább kész anyagokat exportál – de ez tartalékot jelent a vállalatoknál is, aminek egy része megjelenhet fizetésemelésben. Egy fuvarozó cégnek ma olcsóbb az üzemanyag, ami annyit jelent, hogy ha nem változtat a kilométerdíjon, akkor tud magasabb bért fizetni a sofőröknek.

a fogyasztói árakban – inkább a terület fehéredését várják az intézkedésektől az elemzők. További lehetőséget adhat az inflációserkentő hatás mérséklésére a járulékok esetleges csökkentése is: a gyorsabb béremelés miatt emelkednek a költségvetés bevételei, ami viszont lehetőséget ad az államnak – mondjuk – a szociális hozzájárulás, vagyis a munkáltatói költségek csökkentésére anélkül, hogy a hiány növekedne. Így viszont a munkaerő költsége emelkedik kevésbé, vagyis kisebb lesz az inflációs nyomás is.

a fogyasztói árakban – inkább a terület fehéredését várják az intézkedésektől az elemzők. További lehetőséget adhat az inflációserkentő hatás mérséklésére a járulékok esetleges csökkentése is: a gyorsabb béremelés miatt emelkednek a költségvetés bevételei, ami viszont lehetőséget ad az államnak – mondjuk – a szociális hozzájárulás, vagyis a munkáltatói költségek csökkentésére anélkül, hogy a hiány növekedne. Így viszont a munkaerő költsége emelkedik kevésbé, vagyis kisebb lesz az inflációs nyomás is. -->