Ez oldhatja meg a munkaerőhiányt

Az égető munkaerőhiányra a járulékok csökkentésével válaszolhat a kormány, bár a munkaadók szerint ez még nem oldaná meg Magyarország problémáit. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek azt mondta, a járulékok fokozatos csökkentése megoldhatná a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részét. Ezért vizsgálják, hogy mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Varga Mihály a terhek fokozatos csökkentésére utalt Fotó: Veres Viktor[/caption]

„Krónikus munkaerőhiány alakult ki Magyarországon” – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkáta. Először az egészségügyben, majd a kereskedelemben és az iparban is megjelent a munkaerőhiány, ami mára a gazdaság egészére jellemző. Az idei első negyedévben 50 ezer állás volt betöltetlen, 36 ezer a vállalati szférában, ami évtizedes csúcs. Ennél sokkal nagyobb a probléma, hiszen a statisztikában csak azok az állások látszanak, amelyeket bejelentenek a cégek.

Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy a munkaadói szövetség szerint az élőmunka terheinek magas volta bénítja a munkaerőpiacot. Idézte az OECD adatait, amelyek szerint Magyarországon a bruttó bérek a rájuk rakódó terhekkel együtt drágák a cégeknek, miközben a nettó keresetek nagyon alacsonyak. A járulékcsökkentés ez utóbbin is segíthetne. „Minden kifizetett nettó forint után egy forintot be kell fizetni a költségvetésbe” – emelte ki.
A munkaerőhiány tovább fog növekedni, már csak a demográfiai meghatározottság miatt is, hiszen évente 40-50 ezer fővel csökken a munkaerő-kínálat – mondta a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A szervezet javaslata szerint komplex megoldásra van szükség, amelynek egyik eleme a bérnövelés és a járulékcsökkentés.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy 12 százalékos munkanélküliségi rátával vették át a kormányzást, most viszont az 5 százalékot közelíti. Dávid Ferenc azonban úgy véli, hogy ha nem lenne több mint 200 ezer közfoglalkoztatott – akik egyáltalán nem végeznek produktív munkát –, akkor két számjegyű munkanélküliségi rátát látnánk ma is.

„Félmillióan elmentek az országból, kár lenne azzal hitegetni magunkat, hogy visszatérnek, mert nem fognak” – hangsúlyozta a VOSZ főtitkára. Rámutatott, hogy van egy másik, legalább félmilliós tartalék, hiszen a 200 ezer közmunkás mellett 250 ezer munkanélküli van, és további 100 ezren nem dolgoznak, de semmilyen nyilvántartásban nincsenek már benne. „Ezek az emberek alacsony végzettségűek, és nem jeleskednek munkakultúrában sem, így az ő képzésükre kellene koncentrálni” – mondta Dávid Ferenc. „Sokuk digitális analfabéta, s rájuk nem mondhatjuk, hogy csak kihúzzák a nyugdíjig, hiszen 40-50 éves emberekről van szó” – tette hozzá.

Dávid Ferenc azt mondta, olyan mértékű járulékcsökkentésre lenne szükség, amelyet a költségvetés is elbír, de ehhez hozzá kell nyúlni a kiadási oldalhoz is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez három-öt éves folyamat, különösen hogy a jövő évre már elfogadott költségvetés és adótörvény van. Rolek Ferenc is örül annak, hogy a kormány meghallgatta a javaslatokat, hiszen a béremelés csökkentheti vagy meg is állíthatja a nyugat-európába irányuló kivándorlást. Szerinte érzékelhető segítséget minimum 5 százalékpontos járulékcsökkentés jelentene a cégeknek, így akár két számjegyű béremelésre is lehetőség lenne a legtöbb vállalatnál.

A munkaerőhiány kezelésére a javasolt intézkedéscsomagunk minden elemét meg kell valósítani, ebbe beletartozik a munkaerő importálása is – hangsúlyozta Rolek Ferenc. Vannak ugyanis olyan szakmák, területek, például az informatika és a feldolgozóiparban a szakmunkák, ahol akkora a munkaerő hiánya, hogy rá fogunk szorulni a szakképzett, külföldi, kulturálisan jól beilleszthető munkások alkalmazására. A térségben ezt az összes hasonló fejlettségű ország alkalmazza – mutatott rá, hozzátéve, hogy szerinte is a magyar munkavállalókat kell előtérbe helyezni. „Ott kell importálni, ahol nem tudunk magyarokkal dolgoztatni” – zárta szavait.

Dávid Ferenc szerint, nem ördögtől való, ha egy-egy vállalat külföldről hoz munkavállalót magának, de ha „van félmillió ember, akinek nem tudunk értelmes munkát adni”, akkor azon kell törnünk a fejünket, hogy mit kezdjünk ezzel a helyzettel. Annyi biztos, hogy már a kormány is ezen töri a fejét, hiszen Varga Mihály többször is megígérte: egyeztetni fognak a gazdasági érdekképviseletekkel a munkaerőhiány problémájának megoldásáról.