Ezért hasít a magyar gazdaság

A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt. A jó mezőgazdasági termés hatására a korábban közölt I. negyedéves GDP-volumenindex 0,2 százalékponttal, 1,1 százalék emelkedett. Összességében 2016 I. félévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,9 százalékkal bővült.

Bővült az ipar

Az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a legtöbb ágazat hozzáadott értéke – így a közúti járműgyártásé is – bővült.

A jelentősebb ágazatok közül a teljesítmény a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásában emelkedett. A feldolgozóipar növekedését továbbra is visszafogta a gép, gépi berendezés gyártása ágazat teljesítménye. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt - jelenti a KSH.

Zuhant az építőipar, nőtt a mezőgazdaság

Az építőipar teljesítménye továbbra is csökken, ezúttal 24 százalékkal, az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése esett vissza. Az építőipar zuhanását elsősorban az EU-források hiánya okozza, hiszen az idei év elejétől már nem lehet lehívni az előző EU-s költségvetési keretből forrásokat, az újból (2014-2020-as) pedig még nem érkeznek pénzek.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke viszont 13 százalékkal növekedett. Ez a jó terméseredménynek köszönhető. Az nem húzza vissza a GDP-t, hogy az árak nagyon alacsonyak a mezőgazdaságban, hiszen a gazdasági növekedés számításánál a volumen a fontos.

A KSH elemzése szerint a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százakkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben.

A gazdaság fellendüléséhez a háztartások tényleges fogyasztása is hozzájárult, hiszen 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült .

Nagyot nőtt a fogyasztás

A háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A közlekedés, a szabadidő-kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett.

A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt.

Hanyatló beruházások

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene stagnált, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent.

A nagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, a feldolgozóiparé, az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, az ingatlanügyleteké, illetve az információ, kommunikációé nőtt.

Többet exportáltunk

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 989 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,2, az import 6,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7, a behozatal 6,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó hazai termék 2016. második negyedévi 2,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,1 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal lassította a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom összességében 2,4 százalékponttal segítette a gazdasági teljesítmény bővülését.