Németország fékezi az eurózónát

Húsz hónapja nem produkált olyan gyér teljesítményt az eurózóna gazdasága, mint szeptemberben – ezt mutatja az IHS Markit kompozit, vagyis a feldolgozóipart és a szolgáltatási szektort is felölelő beszerzésimenedzser-indexe (PMI). A mutató az augusztusi 52,9 pontról 52,6-ra esett vissza az előzetes becslés szerint, tehát a növekedést jelző 50 pont fölött maradt, de így is ez a legalacsonyabb érték 2015. január óta.

A mutatót a szolgáltatási szektor húzta le (a feldolgozóipari PMI csaknem 1 ponttal emelkedett), azon belül is elsősorban a német: a legnagyobb európai gazdaság szolgáltatási szektora alig tudott a növekedési küszöb fölött maradni (50,6 lett az augusztusi 51,7 után). Franciaországban éppen fordított a helyzet, ott a feldolgozóipari PMI még mindig nem érte el a küszöbértéket (bár nagyon a közelébe ért a 49,5 pontos értékkel), a szolgáltatások viszont tovább erősödtek, ami a kompozit mutatót is felhúzta.

A harmadik negyedév vége csalódást keltő – értékelte az összképet a Markit illetékes igazgatója, Rob Dobson. Egyenetlen teljesítményt látunk mind a szektorok, mind az eurózóna két meghatározó gazdasága felől nézve: Németország lefékeződött, Franciaország elég jól szerepelt, a többiek gazdasága lassulást mutat – emelte ki Dobson. A PMI-adatok azt tükrözik, hogy a harmadik negyedévben 0,3 százalék körüli mértékben bővülhetett az eurózóna gazdasága. Ez nagyjából megfelel a Reuters elemzői felmérésének, és azt igazolja, hogy az élénkítéshez most már inkább fiskális intézkedésekre volna szükség, semmint további monetáris lazításra. Kicsi optimizmusra ad okot, hogy a termelői árak részindexe a valutaövezetben 49,3 pontról 50,1-re emelkedett – több mint egy éve nem mozdult felfelé –, vagyis van remény arra, hogy lassan majd emelkedhet a fogyasztói árindex is, az évek óta ebben bízó Európai Központi Bank legnagyobb örömére.