Portugália balról teljesít

Az október közepi határidőre megküldte Brüsszelnek a jövő évi költségvetés tervezetét a portugál kormány is, amely a nyáron – Spanyolországgal együtt – újabb haladékot kapott a deficitcél teljesítésére, sőt a bizalmatlan európai közhangulat miatt elkerülte a GDP 0,2 százalékára rúgó büntetést is, amit azért helyeztek kilátásba a tagországok, mert 2009 óta nem teljesültek a deficitcélok. Most minden jel arra utal, hogy a radikális baloldalra és a kommunistákra támaszkodó lisszaboni szocialista kormány hozza, amit várnak tőle, vagyis idén a GDP három százaléka alá nyomja le a költségvetési hiányt, de megszorításellenes retorika és intézkedések keretében.

A szocialista Antonio Costa kormánya úgy szeretné jövőre 1,6 százalékra levinni az idén várhatóan 2,5, tavaly még 4,4 százalékos GDP-arányos hiányt, hogy a nyugdíjak 80 százaléka esetében tíz euróval emeli a járadékot, csökkenti a személyi jövedelemadót, emeli az állami alkalmazottak bérét, s kedvezményeket nyújt a gyermekes és alacsony jövedelmű családoknak. Ezt azzal ellentételezi, hogy például adót vet ki a cukros üdítőitalokra, a hatszázezer eurónál értékesebb ingatlanokra s a turisztikai célú szoba-, illetve lakáskiadás adóterhét 15-ről 35 százalékra növeli. A Bizottságnak most a tervezet megvalósíthatóságát kell értékelnie.

A kormány népszerű Portugáliában, a 2011-től 2014-ig tartó nemzetközi pénzügyi mentőakció után az emberek úgy érzik, kicsit fellélegezhetnek. Az államadósság is csökken, a terv szerint a GDP 129,7 százalékáról 128,3-ra. A növekedés azonban lassú, 1 százalék körüli, s messze elmarad Costa 3 százalékos ígéretétől. Ráadásul Portugáliát csak a kanadai DBRS hitelminősítő tartja befektetési kategóriában, amely a héten dönt arról, ront-e a besoroláson. Egyelőre valószínűleg nem, így Lisszabon továbbra is részesülhet az Európai Központi Bank államkötvény-vásárlásainak áldásából. A tízéves papírok hozama 3 százalék körül alakul, kicsit magasabb, mint tavaly, mert még befektetői kételyek övezik a novemberben megalakult kormány politikáját. Igaz, az európai államadósság-válság csúcspontján 17 százalékon is állt az irányadó állampapírhozam.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptemberben vizsgálta meg, milyen haladást ért el a dél-európai gazdaság a nemzetközi gazdasági program nyomán, s úgy találta: még mindig törékeny a bankszektor, a növekedés megrekedhet a jelenlegi szinten, idén a beruházások visszaesnek, a büdzsé hiánya pedig 3 százalék körül alakulhat ebben az évben és jövőre is.