Kedden kaszál a kormány

Az internet- és mobilbankok korában problémát és banki sorokat már aligha okoz, de valószínűleg valamivel megterheltebb szervereket jelent a december végi feltöltési kötelezettség. Kedd éjfélig az 50 millió forintnál nagyobb árbevételű vállalkozásoknak és az evás cégeknek kell feltölteniük a várható nyereségadó (illetve eva) szintjére az adószámlájukat.

Hasonló kötelezettségük van az energiaellátók jövedelemadóját fizető közműszolgáltatóknak: a magyarországi adózás előtti eredmény 31 százalékát jelentő különteher megfizetésére pontosan ugyanazok a szabályok érvényesek ugyanis, mint a nyereségadóra. Ugyanígy terheli hasonló kötelezettség a reklámok közzétevőit: a reklámadónál is el kell érni az éves adó összegét december 20-ig. A feltöltést az önkormányzatoknál is meg kell ejteni, itt az iparűzési adó összegét kell elérni.

Amelyik érintett cég ez évi befizetése nem nem éri el legalább az egész éves adófizetési kötelezettség 90 százalékát, az tetemes bírságra számíthat: az éves adó 90 százaléka és a határidőre befizetett összeg különbségének 20 százaléka is lehet a mulasztási bírság.

A nyereség, a várható társasági adó vagy éppen az eva kiszámításában így nem jó tévedni az év végén: a bírság a társasági adó bevallásakor szinte automatikusan érkezik, hiszen nem túl bonyolult művelet ellenőrizni, hogy a megfizetendő és a december 20-ig megfizetett adó között mekkora volt a különbség.

A tévedőknek (és a mulasztóknak) azonban lehetőségük van ezt a bírságot elkerülni – ha a társasági (vagy a másik, hasonlóan feltöltéssel járó) adóbevallás benyújtásakor is még a feltöltés alapjául szolgáló számítás szerint kalkulál valaki, de később rájön, hogy rosszul számolt, és önellenőrzést nyújt be, akkor nem bírságolják meg. Igaz, van önellenőrzési pótlék, ám ennek mértéke csak a jegybanki alapkamat kétszeresének naptári nappal számolt része, vagyis mostanában igencsak elhanyagolhatóan kis összeg. Amivel azonban érdemes számolni, hogy ha az adóhatóság időközben ellenőrzi a céget, akkor már nem lehet önellenőrzéssel korrigálni a bevallást – vagyis a rosszul bevallott adó és a valós fizetendő összeg közötti különbség adóhiánynak számít, a bírság itt már a különbség duplája is lehet, meg persze ugyanúgy jön rá még a késedelmi pótlék is.

A cégek többsége éppen ezért igyekszik pontos lenni a feltöltésekkel, így az állam december 20-án hozzájut a pénzéhez. Az év utolsó hónapjában ezért az államkassza is jól áll, keddig hétszázmilliárd forint jöhet be a NAV számlájára – részben a feltöltési kötelezettség miatt, részben pedig azért, mert a havi áfabevallásnak is 20-a a határideje (tehát érkezik a novemberi, már azért a karácsonyi nagyobb forgalmat is tükröző forgalmi adó jelentősebb része). Persze, miután a nyereségadónál, az iparűzési adónál, a reklámadónál és a közműadónál is van előlegfizetés, ilyenkor nem a teljes éves adó érkezik a NAV számlájára, hanem annak „csak” egy nagyobb része. Az elmúlt két évben például az éves adófizetés 42 százaléka érkezett a nyereségadónál decemberben, míg az eva közel harmadát fizették meg a vállalkozások az utolsó hónapban.

Az áfa esetében a december nem ennyire kiugró. A 12 hónap alatt, ha egyenlő részletekben jönne a bevétel, akkor 8,3 százaléknak kellene érkeznie minden időszakban: 2014-ben épp nagyjából ekkora arányban érkezett decemberben az áfa. Tavaly azonban – a növekvő kereskedelmi forgalomnak hála – már 11 százaléka jött az éves áfabevételnek.

Igyekezniük kell a katásoknak

A kisadózó vállalkozóknak érdemes figyelniük arra, hogy még az idén rendezzék adótartozásukat – hívta fel a figyelmet a NAV. Az adóhatóság figyelmeztetett, hogy a jogszabályok értelmében nem lehet tovább katás az, aki az évet százezer forintot meghaladó adóhátralékkal zárja. A NAV adatai szerint ez közel tízezer kisadózót érint – ennyien tartoznak a nyilvántartás szerint több mint százezer forinttal az államnak. A jogszabály értelmében, ha a kisadózó vállalkozás nyilvántartott nettó adótartozása az év utolsó napján meghaladja a százezer forintot, megszűnik a kataalanyisága. Ennek azért is van különös jelentősége, mert ilyen esetben az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választható újból ez a kedvező adózási mód – vagyis két évig is kimaradhat az egyre előnyösebbé váló formából a vállalkozás.