Hatalmas a szakadék a hazai régiók között

A világgazdasági válság óta Magyarország különböző területeit eltérően érintette a gazdasági fellendülés. A közép-magyarországi régió fölénye 2009-ben volt a legnagyobb, azóta azonban előnye szerényen mérséklődött, főleg azokkal a területekkel szemben, ahol a járműgyártás felfutását láthattuk. A győri Audi- és a kecskeméti Mercedes-gyár a válság után nemcsak a városok, illetve a megyék lemaradását tudta csökkenteni, hanem az egész magyar gazdaság növekedésének húzóerejét is jelentette. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-Kép című kiadványa szerint Közép-Magyarországon az egy lakosra jutó GDP még ezzel is másfélszerese volt 2014-ben az országos átlagnak, és két és félszer akkora, mint a legfejletlenebb észak-magyarországi.

Ha nem régiókat, hanem megyéket vizsgálunk, akkor a szakadék még mélyebb. Budapest egy lakosra jutó GDP-je az országos átlag több mint kétszerese. A rangsorban a fővárost Nyugat- és Közép-Dunántúl két-két megyéje követi: Győr-Moson-Sopron gazdasági teljesítménye az országos átlag 1,2-szerese, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyéé pedig átlaghoz közeli. A többi megye egy lakosra jutó GDP-je jóval alacsonyabb az országos átlagnál: Pest, Tolna és Zala megyéé nem marad el nagyon jelentősen az átlagtól, azonban a Dunától keletre fekvő megyék közül még a viszonylag fejlettebbnek számító Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar és Heves mutatója sem éri el az átlagos háromnegyedét. A fejlettségi sorrend végén álló Nógrád megye gazdasági teljesítménye az országosnak mindössze 44 százaléka, a két szélső érték, a budapesti és a nógrádi között 4,8-szeres volt a különbség.

A világgazdasági recesszió előtti, 2008-as állapothoz képest Budapest pozíciója hat év alatt gyengült, a fejlettségi rangsorban következő Győr-Moson-Sopron és Vas megyéé, valamint – a 2012 óta szintén járműipari központtá váló – Bács-Kiskuné számottevően erősödött. A megyei sorrend végén álló megyék közül Nógrád és Békés lemaradása 2008 óta fokozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamelyest közelebb került az országos átlaghoz. Az egy főre jutó GDP-ben mért nagy különbségek nem meglepőek annak tükrében, hogy a működő vállalkozások 28 százalékának a fővárosban, további 24 százalékának a megyei jogú városokban volt a székhelye.

A nagy, legalább 250 fős vállalkozások több mint harmada Budapesten volt. A külföldi közvetlen tőkebefektetések fele budapesti, 15 százaléka Győr-Moson-Sopron, 8,8 százaléka Pest megyei vállalkozásokban összpontosul. Az egy lakosra jutó külföldi tőke nagysága Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, az országos átlag háromszorosa.

Az egy adózóra jutó személyijövedelemadó-alap összege – amelynek országos átlaga 2015-ben 2,2 millió forint volt – területenként szintén jelentősen különbözik. Az adóalap nagysága a fővárosban, illetve vonzáskörzetében, valamint az észak-dunántúli járásokban és a nagyvárosok körzetében a legmagasabb. A legalacsonyabb (1,5 millió forint alatti) adóalappal rendelkező területek leginkább Észak- és Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Dunántúl határ menti térségeiben vannak.