Orbán: 2020 után 5 százalék fölötti növekedést kell elérni

Az elmúlt években rendre megállapodtunk a kormányzattal azokban, amik a gazdaságpolitikát meghatározták– kezdte előadását Parragh László, az MKIK elnöke. Szerinte a kormány ezeket a megállapodásokat be is tartotta.

Nem nagyon van olyan, hogy egy asztalnál láthatjuk a jegybankelnököt, a minisztert és a miniszterelnököt – utalt Parragh arra, hogy az évadnyitón Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor kormányfő is előadást tart.

„A magyar gazdaságban jelenleg nincsen olyan mutató, amely negatív lenne” – hangsúlyozta a kamara elnöke. Szerinte a következő években az egyensúly és a növekedés mellett a fenntarthatóság kérdése lesz a legfontosabb.

Nem tudjuk, hogy mik lesznek a magyar gazdaság húzóerői 2020-tól, ezért a kormánynak föl kell tennie a kérdést, hogy mi lesz azután, ha kifutnak az uniós pénzek – mondta Parragh. Szerinte a beruházások döntő többségét így is úgy is el kell végezni, ha egy élhetőbb várost szeretnénk.

Matolcsy: Versenyképességi fordulatra van szükség

Az elmúlt 150 évben nagyon ritkán volt olyan, hogy egyensúly és növekedés együtt volt jelen a magyar gazdaságban – mondta Matolcsy György jegybankelnök. Ahogy az egyensúly és növekedés képlete fenntartható, úgy a felzárkózásé nem, szerinte ahhoz versenyképességi fordulatra van szükség.

Fantasztikus eredményt értünk el: Magyarország 2010 óta válságkezelésben a legjobb eredményt érte el az Európai Unión belül – jelentette ki Matolcsy.

Az MNB elnöke beszélt az elmúlt évek sikereiről is: Magyarország hosszú idő után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, folyamatosan csökkent az államadósság, míg az adósságon belül csökkent a devizaadósság mértéke is. Elmondta, hogy megtörtént a hitelezési fordulat és historikus mélyponton van az alapkamat is. A jegybank növekedési hitelprogramja megállította a vállalati hitelezés további zsugorodását.

„Helyre ráztuk a jegybank monetáris politikáját” – közölte az MNB elnöke, aki szerint azonban „ez nem elég”. „Versenyképességi fordulatra van szükség” – mondta a jegybankelnök.

Matolcsy szerint sikerült a konszolidáció, sikerült a gazdaságpolitikai fordulat, de a felzárkózás nem sikerült az elmúlt 25 évben. „Nem vagyunk benne a fejlett tartományban” – jelentette ki. Úgy véli, hogy nagyon kevesen tudnak kitörni a „közepes fejlettség csapdájából”.

Szükség van az szja további csökkentésére, mert az elmúlt évek csökkentései is beváltak – mondta Matolcsy, aki szerint a tudástőke felhalmozására ösztönöz az alacsonyabb személyi-jövedelemadó. Az adóelkerülés további mérséklésére is szükség van, ahogy a bankrendszer költséghatékonysági fordulatára is – jelentette ki a jegybankelnök.

Varga: Javult az ország megítélése

Közösségi szempontból hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy milyen fordulópontok változtatták meg az életünket – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy 2013 ilyen szempontból trendforduló volt. Törlesztettünk az IMF-nek, ami jelezte, hogy új fejezet kezdődött a fiskális politikában is. Tartósan 2 százalék alá került az államháztartás hiánya – közölte a tárcavezető.

Tavaly a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába tették Magyarországot, és az ország megítélése is jelentősen javult az elmúlt években. 2016-ban bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is képes a legalább kétszázalékos növekedésre – jelentette ki Varga Mihály.

A tavalyi évben megkötöttük azt a megállapodást, amire az elmúlt 27 évben nem volt példa – közölte a tárcavezető az adó- és járulékcsökkentésekre utalva.

Varga szerint „érezhető a munkaerőpiaci fordulat”, hiszen egyre inkább az a jellemző, hogy több területen munkaerőhiány alakult ki. Szeretnénk képzési reformot is végig vinni, a kamarával együttműködve nagyon komoly terveink vannak az idei évre – mondta Varga, aki Németországra hivatkozva egy példát is említett, amely szerint ott előbb munkahelyet választanak, és csak utána iskolát – ez Magyarországon jelenleg fordítva van.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a magyar gazdaság képes-e tartósan növekedni – közölte a miniszter. Szerinte Magyarország potenciális növekedési üteme meg fogja haladni a régiós országokét.

Orbán Viktor: Magyarországot föl kell értékelnünk

Pártalapon nem lehet sikeres gazdaságpolitikát csinálni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte a gazdasághoz egység kell, ezt pedig a pártpolitikával nem lehet összehozni. A kamara ezért nélkülözhetetlen – mondta a kormányfő.

A jelenlegi gazdasági helyzetről a miniszterelnök elmondta, hogy a „a jó, mint kifejezés a gazdasági helyzettel kapcsolatban mellőzendő”, szerinte „a helyzet nem jó, hanem biztató”.

Ha csak annyit fogunk tenni, amit az elmúlt hat évben tettünk, akkor nem fogunk előrébb lépni, ebben Matolcsy Györgynek igaza van Orbán Viktor szerint, utalva a jegybankelnök által hangsúlyozott versenyképességi fordulat szükségességére.

A budapesti olimpiával kapcsolatban elmondta, hogy „nagy dolgok nélkül” ott fogunk maradni a közepesen fejlett országok között.

„Minden munka jobb, mint az, ha nincsen munka” – mondta Orbán Viktor hozzátéve, hogy a kormány ki fog tartani a teljes foglalkoztatottság célja mellett. A miniszterelnök elmondta, nem támogatja, hogy vendégmunkásprogrammal kezeljék a munkaerőhiányt. Kiemelte, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek.  Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos - jelentette ki.

A kormányfő beszélt arról is, hogy abban vita van közte és a nemzetgazdasági miniszter között, hogy kell-e devizakötvényt kibocsátani akkor, amikor a kamatok kedvezők. Elmondása szerint Varga Mihály amellett van, hogy ha így csökkenthető az államháztartási hiány, akkor ki kell bocsátani devizakötvényt, míg Orbán Viktor amellett kardoskodik, hogy az államadósság forintban legyen. Elmondta azt is, hogy az olcsó energiát a kormány a paksi bővítésben látja.

Miközben versenyképesek akarunk lenni, Magyarországot is föl kell értékelnünk – mondta Orbán Viktor. Az etnikai homogenitást fenn kell tartanunk, ennek a megőrzése szerinte kulcskérdés. Fontosnak tartjuk a kulturális egyszínűséget – fogalmazott a miniszterelnök. Ha ezt fenn tudjuk majd tartani, ha el tudjuk azt kerülni, hogy párhuzamos társadalmak alakuljanak ki, akkor ez föl fogja értékelni az országot – tette hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarországon a terrorveszély alacsony, ez sosem nulla, de az ország Európában kifejezetten biztonságos helynek mondható. Az ország fölértékeléséhez tartozik a teljes foglalkoztatottság elérése is.

„A nagyság ne tűnjön el” – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ez igaz a kultúrára vagy épp a sportra. Szerinte ez gazdaságpolitikailag is fontos. Végül elmondta, szintén nagyon fontos, hogy Magyarország egy fejlődő gazdasággal rendelkező ország.

2017-ben és 2018-ban meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a gazdasági növekedés 3 és 5 százalék közötti sávban legyen, 2020-tól pedig a cél az 5 százalék feletti növekedés – jelentette ki Orbán. Szerinte ezeket a célokat meg kell védeni akár Brüsszellel szemben is.