130 ezerrel többen dolgoznak

2016. december–2017. februárban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 3,1 százalékkal magasabb, 4 millió 372 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 144 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 14 ezer fővel csökkent, míg a külföldi telephelyen dolgozóké lényegében nem változott. (Magyarország lemaradása a foglalkoztatásban a régiós országokhoz képest jelentősen csökkent az utóbbi időben.)

A foglalkoztatottak közül 4 millió 326 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,9 százalékkal, 2 millió 351 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 73,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,9 százalékkal, 1 millió 975 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 302 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 28,5 százalékra nőtt. Az legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25–54 éves, valamint az idősebb 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 82,6 százalékra, utóbbiaké 3,5 százalékponttal, 50,4 százalékra.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,4, a nőknél 65,0 százalék.

A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Az igen jelentős szakember hiány pedig a termelékenység fokozását kényszerítheti ki a vállalkozásoknál.

A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alatt maradhat, így az idei év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 4,5 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Idén ugyanakkor folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, így év második felében már tartósan 4% alá süllyedhet a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítheti a 4,5 milliót. Idén 4 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról - mondta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Az igen jelentős szakember hiány pedig a termelékenység fokozását kényszerítheti ki a vállalkozásoknál.

A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alatt maradhat, így az idei év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 4,5 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Idén ugyanakkor folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, így év második felében már tartósan 4% alá süllyedhet a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítheti a 4,5 milliót. Idén 4 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról - mondta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. -->