Sok sebből vérzik az áfatörvény

Az Európai Bíróság elé került Farkas-ügyben a vevő árverésen vásárolt ingóságot egy végrehajtás alatt álló, fizetésképtelen cégtől. A számlát az eladó az egyenes adózásra vonatkozó szabályok szerint állította ki, az tartalmazta az ügyletet terhelő általános forgalmi adót is. A vevő a számla alapján az árverési vételárat megfizette, az áfa összegét pedig levonásba helyezte a bevallásában. Az eladó be is fizette az adót az adóhatóságnak. A NAV azonban megállapította, hogy a felek figyelmen kívül hagyták a fordított adózás szabályait, amelyek értelmében a termék beszerzőjének közvetlenül az adóhatóság felé kellett volna bevallania és befizetnie az adót. A NAV a vevő terhére adókülönbözetet állapított meg, ráadásul az adóhiány kapcsán jelentős összegű, 50 százalék adóbírság megfizetésére is kötelezte őt.

Az esettel kapcsolatban az Európai Bíróság több fontos megállapítást is tett. Miképpen kaphatná vissza a vevő az eladónak – a jogszabály szerint tévesen – megfizetett összeget? Jogalap nélküli gazdagodás miatt bíróság előtt perelhetné, ám ennek nem sok haszna lenne, lévén az eladó fizetésképtelen volt, a tévesen befizetett áfát nem fogja visszaigényelni. Ez az út tehát praktikusan nem járható, szögezte le az EUB, hangsúlyozva azt is, hogy az államot kár nem érte, az áfát befizették a költségvetésbe. Ezek alapján mondta ki a bíróság, hogy ha az adó visszatérítése ellehetetlenül, tipikusan az értékesítő fizetésképtelensége esetén, lehetővé kell tenni, hogy a termék beszerzője közvetlenül az adóhatósághoz fordulhasson visszatérítés iránti kérelmével. A tagállamoknak pedig olyan szabályokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az említett beszerző visszaigényelhesse a jogalap nélkül felszámított adót.

A kiszabott adóbírság mértékét is aránytalannak találta a luxemburgi székhelyű bíróság. Az adott ügyben a felek jóhiszeműen jártak el, a jogsértés adminisztratív jellegű volt, az államot kár nem érte, ezért indokolatlannak tűnik, hogy az adóhiány 50 százalékára rúgó bírságot szabott ki a NAV. Az EUB felhívta az adóhatóság figyelmét, hogy habár a szankció megállapítása saját hatáskörébe tartozik, mindig mérlegelje az eset összes körülményét. A bíróság szerint az áfatörvény érintett része túlterjeszkedik az uniós szabályok által nyújtott kereteken. A magyar jogszabály ugyanis kiterjeszti a fordított adózást a fizetésképtelen társaságok ingóságainak értékesítésére is, miközben a közösségi irányelv e körben kizárólag az ingatlanvagyon értékesítésére utal.