Minden várakozást felülmúlva, 4,1 százalékkal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg szezonálisan és munkanaphatással megtisztítva a növekedés 3,7 százalék volt – írta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Egy negyedév alatt pedig a növekedés igen robosztus, 1,3 százalék volt.
A hazai gazdaság növekedése régiós szinten is kiemelkedő, csupán a román GDP nőtt 5,7 százalékkal, a szlovák GDP 3,1 százalékkal bővült, míg a cseh GDP növekedése – bőven meghaladva a várakozásokat – 2,9 százalék volt.
A növekedést az építőipar és az ipar szárnyalása mellett a piaci szolgáltatások húzták. Az erős tavalyi második negyedéves bázis – és a kevesebb munkanap – miatt a második negyedévben kissé gyengülhet a dinamika, azonban az igen gyenge tavalyi harmadik és negyedik negyedév, valamint az év közben tovább gyorsuló beruházások és fogyasztás hatására az év második felében 4 százalék fölé gyorsulhat a növekedés. Suppan hangsúlyozta, hogy mindezek miatt az éves átlagos növekedési előrejelzésüket – a később megjelenő részletes adatoktól függően – 4 százalék közelébe módosíthatják 3,6 százalékról.
Az idei évben a növekedést érdemben húzzák a beruházások, amit a lakás- és irodaépítési boom, a Mercedes, az Audi és más feldolgozóipari beruházások, a felfutó állami és EU által támogatott beruházások is élénkítenek, ezek hatása az év második felében jelentkezhet, de áthúzódik a következő évre is – írta Suppan. A fogyasztás az erősödő reálbér növekedés, a foglalkoztatás növekedése, a háztartások óvatossági megtakarításainak csökkenése miatt tovább gyorsulhat az év hátralevő részében.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza kiemelte: a gazdaság növekedéséhez legnagyobb mértékben az ipar és a piaci szolgáltatások járultak hozzá. A korábbi havi adatok alapján az ipar teljesítményének javulása számos ágazat, így többek között a régebben húzóágazatnak számító elektronika és optika erősödését is tükrözte, nem csupán az utóbbi években kiépült autóipari kapacitások járultak hozzá.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint annak ellenére, hogy a magyar gazdaság erősödik és fokozódik az inflációs nyomás, az MNB várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni, hanem hagyni fogja a kamatokat a jelenlegi alacsony szinteken idén és 2018 folyamán is.
A gazdaság növekedése jövőre is gyors maradhat. „A külső konjunktúra kedvező” – emelte ki Suppan Gergely, aki úgy véli, hogy jövőre a növekedés kissé meghaladhatja a 4 százalékot. A fogyasztás és a beruházások folytatódó növekedése mellett az új autóipari kapacitások üzembe helyezése is húzhatják a gazdaságot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.