Még évtizedekre vagyunk a magyar eurótól

Az elmúlt napokban újra a figyelem középpontjába került Magyarországon az euró bevezetése, ám azzal, hogy mostanra a gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően egy kivétellel teljesítjük a közös valuta átvételének kritériumait, még egyáltalán nem biztos, hogy néhány éven belül lecseréljük a forintot – tűnik ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Világgazdaságnak küldött válaszából. Ez azt jelenti, hogy tartósan alacsony az infláció, csökkenő pályán van az államadósság, és alacsony a költségvetési hiány is. Az egyetlen kivétel, hogy nem rögzítjük a magyar valuta árfolyamát az euróhoz, de ez a kormány szerint szándékos.

Varga Mihály miniszter a Joint Venture Szövetség üzleti fórumán a múlt héten kijelentette, hogy a magyar gazdaságpolitika nem mondhat le arról a hosszú távú szándékáról, hogy valamikor csatlakozik az euróövezethez, ez azonban nem sürgős. Meg kell várni, hogy mi történik az euróövezetben, láthatóan más országok is ezen az állásponton vannak – mondta Varga Mihály –, senkinek sem sürgős most a csatlakozás.

Az NGM lapunkkal közölte: „Mivel az önálló monetáris politika is segített a válság leküzdésében, Magyarország egyelőre nem kíván belépni a kötött árfolyamrendszerbe, ez a kellő időben majd saját elhatározásán múlik.” Ez utalás arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a válság után és még jelenleg is olyan lazító és nem hagyományos monetáris politikai eszközöket vetett, illetve vet be – például a Növekedési hitelprogramot –, amellyel segített kijönni az országnak a hitelösszeomlásból. Elemzők szerint a közös monetáris politikáért felelős Európai Központi Bank (EKB) is nagyon alkalmazkodó monetáris politikát folytatott, és még most is tart az eszközvásárlási programja. Matolcsy György vezetése alatt a jegybank igyekezett a külföldiek kezéből a hazai bankok felé terelni az állampapírokat, és egy sor más intézkedéssel támogatta a sérülékenység csökkenését és a gazdaság növekedését.

Az NGM most azt közölte, óriási előrelépés, hogy teljesítjük a belépési kritériumokat, hiszen hat évvel ezelőtt hazánk gyakorlatilag ezen feltételek egyikének sem felelt meg. „Ugyanakkor az euró bevezetése akkor válhat időszerűvé, ha Magyarország gazdasági fejlettsége megközelíti az euróövezet országainak az átlagát, tehát a tényleges konvergencia létrejön” – írta a tárca. Azt nem fejtették ki, hogy szerintük erre mikor kerülhet sor, de az biztos, hogy nem néhány év, hanem pár évtized lehet. Magyarország egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-je tavaly az EU-átlag 67 százaléka volt, amelyre a 2015-ös 68 százalékról esett vissza. A konvergencia az elmúlt évtizedben nagyon lassú volt, számos kelet-közép-európai ország hagyott le bennünket. Lapunk számára 1995 óta állnak rendelkezésre az azonos módszertannal számolt GDP-adatok, s ha ennek a két évtizednek a konvergenciafolyamatait kivetítjük, akkor mostantól 25-30 évre van szükség ahhoz, hogy az EU-átlagot megközelítsük, de gyorsabb felzárkózással is legalább 20 év lehet ez az időtáv. És ez még nem az eurózóna, hanem az EU átlaga lesz – a valutaunió átlaga most is kissé magasabb, mint az unióé, hiszen jobbára a fejlettebb EU-országok használják az eurót.

Megkerestük ezzel kapcsolatban az MNB-t is, de lapzártáig nem érkezett válasz. Matolcsy György utoljára tavaly novemberben nyilatkozott a témában, akkor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy az euró „pillanatnyilag nem nagyon vonzó”, és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, de nem siet ezzel a lépéssel. Az ország messzemenően teljesíti a maastrichti kritériumokat, de van egy nem hivatalos, „hallgatólagos előfeltétel” is, mégpedig az uniós átlag elérése az egy főre jutó jövedelmet tekintve – emelte ki Matolcsy. Akkor az elnök úgy számolt, hogy 15-20 év kell, mire elérjük a 100 százalékot, és bevezethetjük az eurót.

Az NGM arra figyelmeztet, ha anélkül lépnénk be, hogy a reálgazdaság teljesítménye megközelítené az eurózónáét, akkor a csatlakozás vesztesei lehetnénk, hasonlóan egyes mediterrán országokhoz. „Másrészt az euróövezet elmúlt években felszínre került nehézségei, belső problémái nyomán az euróövezetnek is meg kell még újulnia, stabilizálódnia, és egyben vissza kell szereznie korábbi vonzerejét” – közölte a tárca.

Arra is utaltak, hogy az EU öt elnöke jelentésében egy, az eurót érintő reformfolyamatot indított el 2015-ben, idén márciusban pedig az Európai Bizottság vázolta fel az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésének lehetőségeit. Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos arról beszélt, eljött az ideje, hogy a Maastrichtban megkezdett, valódi gazdasági és monetáris unióhoz, erős intézményekhez és demokratikus elszámoltathatósághoz vezető út végére érjünk. A reform során cél a valódi pénzügyi unió, az integráltabb gazdasági és költségvetési unió megvalósítása, valamint a demokratikus elszámoltathatóság beágyazása és az euróövezeti intézmények megerősítése.

A gazdasági tárca tehát összességében azt látja, hogy előbb meg kell várni a felzárkózást, majd mérlegelni, hogy stabilizálódott-e az eurózóna, és csak ezt követően lehet beszélni az euró bevezetéséről. A csatlakozási dátum kérdésével kapcsolatos találgatásokról leszögezték: az euró magyarországi bevezetésének kérdése nincs napirenden.