A katari bankok megérzik az embargót

Megelégelte az öbölválság megoldására irányuló eredménytelen próbálkozásokat a Moody’s, és a keddi piaczárás után bejelentette, hogy a katari bankrendszer eddigi stabil kilátásait negatívra változtatja. Az amerikai hitelminősítő azzal indokolta lépését, hogy a külföldi betétek kivonása és a külső finanszírozási lehetőségek romlása jelentősen megnehezíti a katari bankok működését. Májusban a katari bankrendszerrel szembeni követelések 36 százaléka volt külföldi kézen. Nitish Bhojnagarwala, a hitelminősítő alelnöke közleményben emlékeztetett rá, hogy az energiaárak összeomlása óta Katar egyre nagyobb mértékben szorul külföldi forrásokra, ami fokozza a sérülékenységét. Ráadásul a bankrendszer védelmében tehető állami beavatkozás is erősen korlátozott, amit szintén rizikófaktorként említ a Moody’s.

Az erősödő kockázatok és a külső forrásbevonás többletköltségei megdrágítják a beruházásokat, ami a veszélyeztetett hitelállomány növekedéséhez vezet. Utóbbi aránya a decemberi 1,6 százalékról jövőre 2,2 százalékra nőhet, ám Bhojnagarwala szerint ez még mindig a legalacsonyabb az öböl menti államok körében. A hitelkihelyezések dinamikus, 2015-ben még 15 százalékos bővülése idén és jövőre 5-7 százalékra zsugorodik. Az embargót a gazdasági növekedés is megsínyli, a bővülés üteme idén a Moody’s szerint 2,4 százalékra csökken, ami azonban még így is a legnagyobb a régióban. A GDP-t az építőipar hajtja, részesedése 15-16 százalék körüli, köszönhetően a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra készülő óriásberuházásoknak. A pénzügyi szektorhoz fűződik a GDP 10 százaléka, ez a válság elhúzódása esetén biztosan csökkenni fog, ahogy a turizmusból származó bevételek is.

Az emírséget a Szaúd-Arábiából, Bahreinből, Egyiptomból és az Egyesült Arab Emírségből álló alkalmi koalíció nem csak gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai blokád alá helyezte, de a pénzügyi kapcsolatait is megszakította vele, hogy nyomást helyezzen rá. Eddig azonban ez nem hozott eredményt, a terrorizmus támogatásával meggyanúsított miniállamnak esze ágában sincs teljesíteni az embargó feloldásáért feltételül szabott 13 pontos követeléslistát. Katarnak viszont hiába van hatalmas, 340 milliárd dollárra rúgó, szükség esetén mobilizálható eszköze, devizatartalékai máris 30 százalékkal 24,4 milliárd dollárra süllyedtek a konfliktus kitörése óta, mivel a rialt stabilizálni kellett.

A Katar és szomszédjai között június elején kirobbant konfliktus csendesebb fázisába lépett, a világ vezető hatalmai háttérbe húzódtak, a diplomáciai aprómunkát főként a felek közötti közvetítést vállaló Kuvait végzi. Feszült a helyzet az Öböl Menti Országok Együttműködési Tanácsában is (GCC). A The Guardian arról ír, hogy könnyen kútba eshet a Brexit utáni időkre készülő brit terv, amely az unión kívüli fontosabb partnerországokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezmények mielőbbi elfogadását célozza. Az biztos, hogy a Theresa May kormányfő által decemberre meghirdetett brit–GCC csúcs csúszik, s ahogy az arab blokkon belüli repedések is egyre szélesednek, az sem lenne csoda, ha szétesne az 1981 óta működő szervezet. A britek a GCC államait kiemelten kezelik, tavaly 30 milliárd font értékben kereskedtek velük, ez több, mint a Kínába irányuló exportjuk. Az uniónak – s vele együtt a briteknek – nincs szabadkereskedelmi egyezményük az öböl menti államokkal, a tárgyalásokat 2008-ban emberi jogi problémákra hivatkozva függesztették fel. Ha az önállósuló britek megelőznék ebben az EU-t, hatalmas felvevőpiacra tehetnék rá a kezüket. Egyenként viszont nem tudnak megállapodni az arabokkal, mert a GCC-országok 1983 óta egységes belső piacot alkotnak, hasonlóan az EU-hoz.