Nagyot pörgött a magyar külkereskedelem

Idén májusban az egy évvel korábbihoz képest euróban kifejezve az export értéke 20, az importé 19 százalékkal nőtt – tudta legfrissebb jelentésében a KSH. Eszerint a külkereskedelmi aktívum 217 millió euróval emelkedett, és 959 millió eurót tett ki. (Az egyenleg 46 millió euróval magasabb az első becslésben közölt értéknél.)

A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala kivitelben 1,6, behozatalban 2,8 százalékkal nőtt. A cserearány 1,2 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz képest 1,5 százalékkal erősödött, a dollárhoz képest 0,9 százalékkal gyengült.

A gépek és szállítóeszközök előző év májusi áron számított kereskedelme a kivitelben és a behozatalban is 16 százalékkal nőtt.

A közúti járművek exportja és importja egyaránt 15 százalékkal emelkedett. Mindkét irányban a személygépkocsi- és gépjárműalkatrész-forgalom növekedése dominált. Az energiafejlesztő gépek és berendezések exportvolumene közel ötödével, importvolumene nagyjából hatodával nőtt. Importban a motoralkatrészek, illetve a gázturbinák, exportban a benzinmotorok, elektromos áramfejlesztők és az elektromotorok forgalma nőtt jelentősen.

A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importja közel negyedével, exportja több mint tizedével nőtt. Behozatalban és kivitelben is a mobiltelefonok kereskedelme élénkült számottevően. A villamos gépek, készülékek és műszerek importja több mint ötödével emelkedett, a növekedésben az elektronikus integrált áramkörök és az elektromosan szigetelt huzalok és vezetékek behozatala dominált.

A feldolgozott termékek exportvolumene 16, az importé 13 százalékkal nőtt – áll a KSH jelentésében. A gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek kereskedelme exportban közel ötödével, importban közel negyedével emelkedett. A gumigyártmányok exportjában nincs jelentős változás. Az egyéb fémtermékek exportja közel hatodával bővült, elsősorban a vasból vagy acélból készült készáruk, vasalatok és kötőelemek forgalmának élénkülése miatt. Az egyéb feldolgozott termékek kivitele és behozatala is közel hatodával nőtt, meghatározóan a műanyagból készült áruk forgalmának mindkét irányú emelkedése miatt. Importban a ruházati cikk és öltözékkiegészítők kereskedelme ötödével nőtt.

Az energiahordozók importvolumene 17 százalékkal emelkedett. A kőolaj és kőolajtermékek behozatala nem változott. A természetes és mesterséges gáz importja közel háromnegyedével emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A villamos energia behozatala közel hatodával nőtt.

A KSH kitért arra is: az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 19, az importé 5,5 százalékkal nőtt. A gabona és gabonakészítmények exportja több mint felével emelkedett, elsősorban a kukorica, búza, árpa kivitelének növekedése miatt. A cukor és cukorkészítmények kivitele több mint ötödével bővült, behozatala azonban közel 40 százalékkal visszaesett. Importban a zöldségfélék és gyümölcsök forgalma közel tizedével nőtt, a szárított zöldségfélék, valamint az idénygyümölcsök – elsősorban a cseresznye – behozatalának növekedése miatt.

Az EU tagállamaiba irányuló kivitel és behozatal volumene egyaránt 13 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi többlet 130 millió euróval emelkedett, és 957 millió eurót tett ki. Az exportnak 79, az importnak 76 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 32, a behozatal volumene 18 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg ebben a viszonylatban 86 millió euróval javult, és 2,5 millió eurós aktívumot mutat – írta a hivatal.

Végül kitértek rá: idén a januártól májusig tartó időszakban a kivitel értéke 42,2 milliárd euró (13 060 milliárd forint), a behozatalé 37,8 milliárd euró (11 723 milliárd forint) volt.

Ugyanebben az időszakban az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 8,1, a behozatalé 8,2 százalékkal emelkedett.

A külkereskedelmi mérleg többlete 56 millió euróval nőtt, és 4,3 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala kivitelben 1,9, behozatalban 3,0 százalékkal nőtt. A cserearány 1,1 százalékkal romlott. A forint az euróhoz képest 0,9 százalékkal erősödött, a dollárhoz képest 2,8 százalékkal leértékelődött.