Mit kell teljesítenünk a magyar euróhoz? Itt a jegybank válasza

Nem az a kérdés, hogy Magyarország bevezeti-e az eurót – mert ezt vállalata az uniós belépéssel -, hanem az, hogy milyen feltételek mellett

– mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a maastrichti kritériumok elavultak, a válság jól rávilágított, hogy ez nem elég. Ez országonként eltérő lehet, az adott ország berendezkedésétől függően – mondta, majd hozzáfűzte: saját magunk számára kell további feltételeket támasztani, a jegybanknak ehhez öt pontja van.

Nagy Márton szerint fontos, hogy a GDP vásárlóerő-paritáson érje el az eurózóna legalább 90 százalékát, ami jelenleg 65 százalék. A bárszintben 55 százalék körül tartunk, ennek is 90 százalékra kell emelkednie. A mérlegfőösszeg/GDP-ben fel kell zárkózni az eurózónához, most az átlag 25-30 százalékán vagyunk – ismertette az adatokat Nagy.

Ne csak a gazdaság, hanem a pénzügyi ciklus is együtt mozogjon

– emelte ki Nagy Márton hozzátéve: ez nagyjából megvan, az együttmozgás az üzleti ciklusban 72 százalékos, a hitelciklusoké 60 százalékos. Nincs messze az összességben 70 százalékos célszint – hangsúlyozta.

Az alelnök szerint a vállalatoknál nagyon fontos a dualitás oldása. A kis és középvállalatok termelékenysége a nagyvállalatok egyharmada, ennek kellene növekednie 50-re. Fontos, hogy a munkanélküliségi ráta 4 százalék közelében maradjon és ne legyen jelentős a volatilitás.

Nagy Márton kiemelte: költséghatékony, olcsó bankrendszerre lenne szükség, és arra, hogy a bankok minőségi szolgáltatásokat adjanak.

https://www.vg.hu/gazdasag/megszolalt-az-mnb-magyar-eurocsatlakozasrol-603705/

Meg kell tartani a fiskális politikát és a makroprudenciát – jelentette ki Nagy Márton. Hozzáfűzte: ehhez nullás költségvetés kell, és az, hogy az államadósság/GDP 50 százalék legyen.

Ha ezt elérjük, akkor megfelelő mozgásterünk lesz szigorítani vagy lazítani

– válaszolta a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy miért kell szigorúbb feltétel, mint amit a maastrichti kritériumok alapján elvárnak (3 százalék alatti hiány, 60 százalék alatti adósság).

Nem mondjuk, hogy ezek kőbevésett kritériumok, de ha ezeket elfogadjuk, akkor meg kel tudni, hogy a kormány milyen gazdaságpolitikával tudja ezt elérni

– emelte ki Nagy. Hangsúlyozta: a kormány dönti el a céldátumot, de a kérdés az, hogy végül az általa elfogadott feltételeknek alárendeli-e a gazdaságpolitikát.

Ha nagyon messze vagyunk az eurózónától, és úgy lépünk be, mint a déli országok, akkor egyensúlytalanságok alakulnak ki – mondta lapunk kérdésére az alelnök. Szerinte a déli országokban a buborékok abból adódtak, hogy alacsonyabb konvergenciaszint mellett léptek be az eurózónába.