Egyre nagyobb adósságba verik magukat a kínaiak

Szeptember végén elérte a 30 200 milliárd jüant (4560 milliárd dollár) a lakosság fogyasztási hiteleinek értéke, ami 29,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idei év első kilenc hónapjában 5100 milliárd jüan értékben folyósítottak új fogyasztási hiteleket.

Az ingatlanhitelek állománya tavaly szeptemberhez képest 22,8 százalékkal, 31 100 milliárd jüanra nőtt, ezen belül a jelzáloghitelek értéke 26,2 százalékkal 21 100 jüanra emelkedett. Január-szeptemberben 4400 milliárd jüan (664,7 milliárd dollár) értékben folyósítottak ingatlanhiteleket kínai bankok lakossági ügyfeleknek, szemben az egy évvel korábbi 4320 milliárd jüannal.

A friss adatok azt mutatják, hogy a lakosság gyorsan felzárkózik a vállalatok mellé az eladósodottsági versenyben, és hitelállományának növekedése jórészt ingatlanpiaci befektetésekhez köthető. Elemzők azt gyanítják, hogy a fogyasztási hitelek egy részét ingatlan- vagy részvényvásárlásra fordítja a lakosság.

Cso Hsziao-csuan, a kínai jegybank elnöke éppen csütörtökön figyelmeztetett arra, hogy eszközbuborékok alakulhatnak ki a világ második legnagyobb gazdaságában, amelynek növekedését a banki hitelezés rekordmértékű bővülése és az állami infrastrukturális beruházások hajtották tavaly.

A kommunista párt kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott, hogy Kínának védekeznie kell a túlzott optimizmus ellen, mert egy devizapiaci vagy adósságnyomás az eszközárak hirtelen összeomlásához vezethet a növekedés hosszú időszaka után.

A kínai kormány szerint az ország adósságállománya általában véve kezelhető, a szuverén és a lakossági adósság szintje jóval alacsonyabb mint a fejlett országoké, a megtakarítási ráta pedig messze nagyobb.