Azoknál a vállalatoknál, amelyek törekszenek a belső innovációra, jellemzően magas a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összeg, e kiadás tehát viszonylag jó mérője lehet az újítóképességeknek. A Visual Capitalist ennek alapján készített rangsort az országokról és a vállalatokról. Az adatok összegzésénél feltűnő az erős koncentráció: a globális kutatás-fejlesztési ráfordítások 92 százalékát a G20-országokban költik el. Ehhez az adathoz egy további érdekesség, hogy a szabadalmak 94 százalékát az Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalában jegyzik be.
Összegszerűen legtöbbet a legnagyobb gazdaságok költenek kutatás-fejlesztésre. A 2015-ös adatok szerint ez az USA-ban 463, Kínában 377, az Európai Unióban 346, Japánban 155 milliárd dollár volt. Ám az már sokatmondó, hogy az ötödik helyen Dél-Korea szerepel, amely egyébként ugyanezen esztendőben a 11. volt (az éves megtermelt össztermék alapján) a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában.
Tovább árnyalja a képet, ha a kutatás-fejlesztési kiadásokat a GDP-hez viszonyítva nézzük: itt már magasan Dél-Korea vezet, az USA a negyedik, Kína a hetedik helyre szorult. Japán (a megtermelt GDP alapján a harmadik legnagyobb gazdaság) viszont a második helyen, Németország (a világ negyedik legnagyobb gazdasága) a harmadikon szerepel.
Az összeállítás cégszinten is vizsgálta a költéseket. A 2015-ös adatok alapján a listát az Amazon (17,4 milliárd dollár), a Volkswagen (15,1 milliárd), a Google anyavállalata, az Alphabet (14,5 milliárd), az Intel és a Samsung (12,8 milliárd) vezeti. Nem meglepő módon mindegyik technológiai, illetve járműipari vállalat. Az azonban már figyelemfelkeltőbb, hogy noha bő egy évtizede (2004-ben) az élen egy technológiai óriás szerepelt, a Microsoft, de e vállalatot egy gyógyszercég, a Pfizer és három járműipari óriás, a Ford, a Daimler és a Toyota követte.
Összességében a legtöbbet kutatás-fejlesztésre költő cégek 20-as listája nem sokat változott: kizárólag IT- (kilenc), jármű- (hat) és gyógyszervállalatok (öt) kerültek be a húsz cég közé. De a szektorok és a szektorokon belül a sorrend nagymértékben átalakult. Két új szereplő, a Huawei (8. a 2015-ös rangsorban) és a Facebook (19.) került be a top 20-ba. A 2004-es listavezető Microsoft 2015-ben már a 6. helyre szorult, a korábbi második Pfizer pedig csak a 16. volt, szektortásai zöme megelőzte. A legtöbbet költő gyógyszercégnek 2015-ben a Roche bizonyult, amely 11,7 milliárd dollárt fordított kutatás-fejlesztésre – ez a hetedik helyre volt elég.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.