Összezsugorodott a lengyel külkereskedelmi többlet

Csökkent a lengyel külkereskedelmi mérleg többlete tavaly: alig 500 millió euró lett, míg egy évvel korábban még közel 3 milliárd euró volt. Ennek oka, hogy az import bő 13 százalékkal nőtt, míg a kivitel csak 11 százalékkal. Decemberben pedig mélyen a várakozások alatt alakult a mérleg: a tegnapi adatok szerint több mint 1,2 milliárd eurós lett a hiány, ami a legnagyobb havi mínusz 2012 óta. Éves bázison az import 11 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó hónapban, az export 2 százalékkal csökkent. A tegnapi adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya is emelkedett, 1,1 milliárd eurós lett decemberben, míg egy évvel korábban csak 106 millió eurós volt. A decemberi számít a legnagyobb mérleghiánynak 2015 júliusa óta.

Az import növekedésében szerepet játszhat a több mint húszéves mélyponton lévő, 6,6 százalékos munkanélküliség, ez a versenyszektor béremelkedését decemberben a válság előtti szintekre, 7 százalék fölé lökte. A kiskereskedelmi eladások növekedése ugyan enyhén lassult, 6 százalékra ereszkedett de­cemberben, de az egész éves átlagos növekedés 8 százalék felett alakult, erre a szintre 2012 óta nem jutott fel. Az utolsó hivatalos munkanélküliségi adat a tavaly decemberi, a valós állapotokat azonban az idei első statisztikák mutathatják meg. Lengyelországban ősszel csökkentették a nyugdíjkorhatárt, a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

Nagyjából 200 ezer munkavállaló mehetett nyugdíjba tavaly év végén, így elképzelhető, hogy a vállalatok már gondoskodtak a munkaerő pótlásáról, ami torzíthatja a statisztikákat

– mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A várakozáson aluli külkereskedelmi adatok és a folyó fizetési mérleg hiánya azonban nem jelent problémát Lengyelországban. A mérsékelt deficit érdemben nem befolyásolja a lengyel gazdaságot – mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágának vezetője. Lengyelországnak nem kellett magas külső adósságállományt leépítenie, és a válság után sem süllyedt recesszióba a gazdasága, így nem annyira fontos a külkereskedelmi mérleg többletének növelése, mint Magyarországon. A folyó fizetési mérleg kismértékű hiánya mellett is stabil marad a gazdasági növekedés. Az elemző hangsúlyozta: a lengyel piac lakosságszáma négyszerese a magyarnak, és a gazdaság nyitottságának foka is kisebb, jobban építhetnek a belső fogyasztásra.

Az elemző stabil, 3-4 százalék közötti növekedésre számít az idén és jövőre is. A Világbank előrejelzése szerint az idei növekedés 3,2 százalékos lehet, míg az OECD 3,5 százalékra számít. Samu János szerint a tavalyi erősödés után az idén stabilizálódhat a lengyel zloty árfolyama az euróval szemben, a mostani 4,15-os szint körüli jegyzés év végéig csak mérsékelten erősödhet.