Fenntartható a növekedés

Az idén 4, jövőre 3,1 százalékkal növekedhet a GDP, 2020-tól hosszú távon pedig 2,5 százalékkal az ING Bank vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaságnak elmondta: 2019-ben elfogy az uniós forrás, a beruházási bővülés szinten tartásához a kormánynak a jelenlegihez képest mintegy 8-10 százalékos többletforrásra lesz szüksége. A tavalyi, 10,5 százalékos reálbér-növekedéshez képest az idén 5,5 százalék várható, azaz valamivel a fogyasztás lendülete is alábbhagyhat. Tegyük hozzá, az elmúlt években is gyakran fogadták kétkedve az elemzők a kormány terveit, de a legtöbbször nem volt igazuk.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján hangsúlyozta:

a cél a 4 százalékos növekedés fenntartása, így minden évben lehet nyugdíjprémium, emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig jelezte: 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány. Virovácz szerint gazdaságösztönző beruházásbővítés és deficitmentes büdzsé egyszerre akkor lehetséges, ha nagyobb kormányzati infrastrukturális beruházások indulnak, vagy csökkentik a személyi jövedelemadót, ami növeli a fogyasztást, illetve az export volumenének bővülését hozza, mindezt a termelés hatékonyságának javulása mellett.

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál. Ürmössy Gergely lapunknak úgy nyilatkozott: 2020-tól 2,5–3 százalék között lehet a gazdasági bővülés mértéke Magyarországon. Úgy látja, ha a kormány hajlandó több százmilliárd forintot fordítani a beruházásokra a várhatóan csökkenő uniós források mellett, akkor lehet 4 százalékos GDP-bővülés, ám ez megnövelheti az államháztartás hiányát, illetve az államadósságot.

Varga Mihály azt mondta a minap: az államadósságot 60 százalék alá akarják leszorítani 2022-re. Ürmössy szerint ez csak úgy valósulhat meg a 4 százalékos növekedéssel együtt, ha gazdaságpolitikai fordulat lesz, és az újabb külföldi cégek nem az adókedvezményért fektetnek be Magyarországon, hanem a jól képzett munkaerő és a gazdasági környezet miatt. Virovácz Péter hangsúlyozta: az alaptörvény a GDP-hez mérten 50 százalékos államadósság-rátát tart kívánatosnak, a maastrichti kritériumok pedig előírják, hogy amíg egy ország nem éri el a 60 százalékos szintet, minden egyes évben csökkenteni kell az államadósság mértékét. Az ING elemzője szerint Magyarországon példás a fiskális fegyelem, nullás költségvetésekkel elérhető a 60 százalékos szint 2022-re.

Orbán megemlítette a keddi rendezvényen, hogy 2022-ig szeretnék megvalósítani a teljes foglalkoztatást. Varga pedig hangsúlyozta:

a foglalkoztatottak száma csaknem 750 ezerrel növekedett 2010 óta,

szerinte nem illuzórikus, hogy 2010 és 2020 között egymillió munkahely létesüljön, hiszen még vannak tartalékok: csökkenthető a közfoglalkoztatottak száma, bevonhatók a szépkorúak és a nők is a munkaerőpiacra, továbbá külföldről is hazatérnek munkavállalók.

Virovácz megjegyezte: az aktív munkaerőpiaci eszközökre kellene a hangsúlyt fektetni, célzott szakképzési programok szükségesek a közfoglalkoztatottaknak, közülük 5-10 ezret lehetne visszatéríteni a munkaerőpiacra, a tartós munkanélküliek esetében pedig mentálhigiénés segítséget nyújtó projektekre is szükség lenne. Ürmössy szerint már fogytán vannak a tartalékok a munkaerőpiacon. Úgy véli: most, hogy felfut a gazdaság, pénztartalékokat kellene képezni rosszabb időkre.