Nem rázza meg egyelőre a piacokat a szlovák válság

A Pozsonyi Értéktőzsde részvényindexe ugyan enyhén esett Robert Fico lemondásának napján, másnap azonban összeszedte magát, és 0,8 százalékos pluszban zárta a pénteket. Az index több mint 3,5 százalékot emelkedett január eleje óta. Az állampapírpiacon sincs túl nagy izgalom, a rövid oldali hozamok 1-2 bázispontot estek csütörtökön, majd pénteken enyhén emelkedek, a hosszú oldalon nem csökkentek érdemben a hozamok. Az euró sem reagált a belpolitikai eseményekre, a közös deviza Fico lemondásakor a megelőző napokhoz hasonlóan erősödött a dollárral szemben.

Nem várható, hogy jelentős piaci hatása lesz a politikai váltásnak, az sem, hogy irányváltás lenne a gazdaságpolitikában. Robert Fico és párttárs utódja, Peter Pellegrini is a stabilitás szót hangsúlyozta az utódláskor, a sajtó egyetértett Ficóval, aki a politikai stabilitás megőrzése érdekében nem akart előrehozott választásokat. A szlovák gazdaság nem is igényel jelentős váltást, a régió többi országához hasonló problémákkal néznek szembe.

A nemzetgazdaságot leginkább a munkaerőhiány sújtja. Ugyan a régióhoz képest magas, 5,9 százalékos a munkanélküliség, a szlovák lapok szerint a piacról elfogyott a szakképzett munkaerő. Pozsonyban már tavaly nyáron sikerrel sztrájkoltak fizetésemelésért a Volkswagen-gyár munkavállalói. A sztrájk nem volt véletlen, a szűk piacon ugyanis nem látszik a megfelelő bérnyomás: az átlagfizetés az elmúlt egy évben 3-4 százalék között bővült, amihez tavaly július óta 2,1 és 2,8 százalék közti havi maginflációs ráta párosul. A GDP-növekedés kiegyensúlyozott, legfőbb hajtóereje a lakossági fogyasztás és a beruházások. Az Európai Bizottság elégedett a gazdasági teljesítménnyel, erre az évre és jövőre 4, illetve 4,2 százalékos GDP-növekedést vár. Az államkötvények hozamgörbéje ugyanakkor laposodott az utóbbi egy évben: míg az ötéves hozam az elmúlt 12 hónapban 16 bázispontot ereszkedett, a hétéves pedig 14-et, addig a tízéves közel 40-et.

A nagypolitika és a gazdaság közös problémája viszont a rendkívül magas korrupció. A Transparency International korrupciós listáján Szlovákia 2017-ben egy pontot rontva az 54. helyre csúszott. A Bumm.sk szerint a korrupció leginkább az uniós források elosztását érinti. Az Európai Bizottság is megjegyzi jelentésében, hogy a szlovák beruházások közt nagy többségben vannak az államiak, a Spectator.sk elemzése szerint e beruházások mintegy feléhez van köze a szervezett bűnözésnek. Pontos adatok nincsenek, mennyi pénz folyik el, különböző elemzések évente több tízmilliárd eurónyi eltűnt pénzt emlegetnek.