Középtávon hozzászokik a gazdaság a magasabb forintárfolyamhoz

A forint 4-5 százalékos, tartós árfolyam­gyengülésnek már van érdemi hatása a reálgazdaságra – válaszolta a Világgazdság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági elemzője. Fontos kérdés, hogy tartós vagy átmeneti változásról van-e szó, amikor a reálgazdasági folyamatok változásáról beszélünk, az utóbbi gazdaságra gyakorolt hatása számottevően kisebb. A Századvég szakértője szerint mindenképpen előny, ha stabil a magyar fizetőeszköz, ez ugyanis jól tervezhetővé teszi a folyamatokat a gazdaság szereplői számára.

Az elmúlt években a forint alapvetően a 310–315-ös sávban állt, a 2000-es években 260 körül alakult az árfolyam, így

valószínű, hogy ha tartósan 320-330 forintos euróárfolyam lesz jellemző a következő években, a gazdaság alkalmazkodni fog hozzá

– mondta lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Átmenetileg okozhat nehézségeket a megszokottnál magasabb árfolyam, a hüvelykujjszabály szerint 1 százalékos árfolyam-emelkedés az inflációt 0,2 százalékkal helyezi magasabb pályára.

Rossz kombináció

Azok a cégek járhatnak rosszul a magasabb árfolyammal, amelyek alacsony hozzáadott értéket állítanak elő, és magas az importarányuk – egészítette ki gondolatát Török Zoltán. Ez Magyarországon a feldolgozóiparra jellemző. A Raiffeisen elemzője szerint

a magas hozzáadott értéket teremtő vállalatok jól járhatnak, különösen, ha magas az exportarányuk.

Regős Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy a magas hozzáadott értéket termelő és magas kiviteli arányú cégek azért járnak jól, mert változatlan bérek mellett több profitot könyvelhetnek el. A gyengülő forinttal nemcsak az importáló vállalatok, hanem a lakosság is rosszul jár. A Századvég elemzője aláhúzta: a romló magyar fizetőeszköz emeli az inflációt, ami a reálbérek mérsékeltebb növekedéséhez vezet, és növekszik a nyugati országokhoz mért keresetlemaradás, ráadásul a nyár eleji árfolyamgyengülés a külföldi nyaralásokat is drágítja.

Az elemzők egyelőre kivárnak, hiszen egyelőre nem tudni, hogy a lassulás átmeneti vagy tartós lesz-e – véli Regős Gábor. Ha hosszabb ideig fennmarad a magasabb árfolyam, az az export bővüléséhez vezethet, ugyanakkor a magasabb infláció lassítja a fogyasztás bővülését. A szakértő szerint összességében kevésbé magasabb gazdasági növekedés lehet a megszokottnál gyengébb forintárfolyam következménye.

A kasszákban a többletforgalom

Érdemes szétnézni a határ menti településeken az áruházak parkolóiban,

jóval több az osztrák vagy szlovák rendszámú autó, mint máskor

– mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az eurózónához tartozó szomszédok generálta többletforgalom szerinte már megjelent a kasszákban, hiszen kisebb távolságról megéri átjárniuk vásárolni. Ezt elsősorban a diszkontláncok és a széles választékú friss áruval és csemegepulttal rendelkező multik tapasztalhatják. A KASZ elnöke emlékeztetett, hogy a hazai láncok többsége közép-európai beszerzésre állt át, az pedig, hogy milyen pénznemben egyenlítik ki a megrendeléseket a cseh vagy éppen lengyel partnereknek, már csak trükközés a valutákkal, s ebben rendszerint megtalálják a mindenkinek előnyös megoldást.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ehhez annyit tett hozzá, hogy

a vállalatok többségének hosszú távú megállapodásai vannak, így csak a 310-315 forintos szinttől tartósan eltérő forintárfolyam hozhat drágulást,

amit az importhányad határoz meg. Így például a többségében hazai eredetű élelmiszereknél egyelőre nem kell drágulástól tartani, a kozmetikumok, a ruházat és a műszaki cikkek terén azonban nem árt szembenézni vele.

A mezőgazdaság nem serkenti az inflációt

A Világgazdaság tudakozódott néhány gazdasági ág képviselőinél, mire számítanak az esetleges forintgyengülés hatásaként. „A tavalyival ellentétben az idén a mezőgazdaság visszafogja, nem pedig táplálja az inflációt” – válaszolt Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője.

A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis az év első négy hónapjában az agrártermelői árak csak 1,1 százalékkal nőttek, feleolyan mértékben, mint az infláció, míg tavaly ezen szegmens árainak 5,6 százalékos emelkedésével 2,4 százalékos pénzromlás állt szemben. Az agrárárak idei mérsékeltebb emelkedése alapvetően annak tudható be, hogy az ipari növények, a zöldségek, a burgonya és az élő állatok ára csökkent.

Igaz, hogy az üzemanyag drágulása és különösen a munkaerő-költségek emelkedése is növeli a termelési költségeket, de ez nem látszik meg a termelői árakon, mert az árak alakulásában nem a költségek, hanem a piaci kereslet a meghatározó. Az elemző szerint így a mezőgazdaság most nem serkenti az inflációt, és nem is látszanak olyan folyamatok, amelyek ezt az állapotot év végéig megváltoztatnák.

A teljes cikk a keddi Világgazdaságban olvasható