Egyre mélyül az ukrán deficit

Az ukrán költségvetés első félévi hiánya meghaladja a 14 milliárd hrivnyát, azaz az 550 millió dollárt.

Adók formájában 190,22 milliárd hrivnya (7,3 milliárd dollár) vándorolt a kincstárba, ami 1 százalékkal haladja meg a tervezettet. Ugyanakkor a vámbevételek jelentősen (3,3 százalékkal) elmaradtak a várttól, januártól júliusig 150,07 milliárdot (5,76 milliárd dollár) tettek ki, ami csaknem 200 millió USA-dollárral kevesebb az előzetesen kalkulálthoz képest.

A múlt év azonos időszakához mérten viszont mindkét bevételi forrás növekedett, az adók tekintetében 17,2 százalékos, a vámbevételek terén pedig 8,7 százalékos az emelkedés. Júniusban különösen jól alakultak az adóbevételek, 25,71 milliárd hrivnyát hoztak az államkasszába, ami 8,7 százalékkal több a vártnál, s 24,2 százalékkal haladja meg a 2017. júniusi szintet.

Ám itt is mérhető egy csekély, 4,2 százalékos növekedés. A személyi jövedelemadó menti meg az ukrán büdzsét, ami a múlt évhez képest 27,8 százalékkal nőtt: fél év alatt 107,33 milliárd hrivnya érkezett az államkasszába. Tekintettel arra, hogy 2018 januárjától ismét emelkedett a minimálbér, a pénzügyminisztériumban még több bevételt remélnek a fizetéseket terhelő adók és járulékok jóvoltából, noha ezt a gazdaság állapota és a költségvetés helyzete nem indokolja.

Az idei költségvetés 917,9 milliárd hrivnya bevétellel és 991,7 milliárdnyi kiadással számol, a hiányt szeretnék a GDP 3 százaléka alatt tartani. Az államkincstárnál az első félévi adatok ismertetése után azzal érvelnek, hogy a költségvetésben közel 30 hrivnya-dollár árfolyammal számoltak, miközben az most 26 hrivnya körül mozog.

Viktor Szkarsevszkij közgazdász ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2017 első fél évéhez viszonyított 13,7 százalékos növekedés gyakorlatilag megfelel az éves inflációs szintnek. Abban egyetért az állami pénzügyi hatósággal, hogy a kevesebb vámbevétel a vártnál erősebb hrivnyával magyarázható, de szerinte ez hamarosan helyrebillenhet. A szakértő szeptemberre teszi az ukrán fizetőeszköz devalvációját. Ezt a vas és az acél világpiaci árának aktuális csökkenésével, az agrárcélú export őszi visszaesésével és a fűtési szezon közeledtével hirtelen megugró gázimporttal magyarázza. Ekkor nagymértékben megnő a valuta iránti igény, miközben csökken a kínálat is.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja