Kamattartást várnak az elemzők az MNB-től

Ma a hétvégi, semleges S&P hitelminősítői döntés ismeretében ül össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hogy áttekintse az elmúlt egy hónap történéseit, s döntsön a 0,9 százalékon álló irányadó ráta szintjéről. A piaci konszenzus a jegybanki kommunikációval összhangban most sem számít a kamat megváltoztatására. Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája több okot is lát arra, hogy a Matolcsy György vezette testület így járjon el.

Egyrészt a júliusi infláció az MNB várakozásainak megfelelően 3,4 százalék volt éves alapon, és a bázishatások kifutásával előretekintve az infláció csökkenésére lehet számítani (annak ellenére, hogy a trendinfláció alapvetően emelkedő pályán van, s 2019 második felére meghaladja a 3 százalékot). Másfelől pedig a kivárást erősíti az is, hogy a főképp a török válság miatt romló nemzetközi hangulat egyelőre csak mérsékelten érintette a forint árfolyamát és a hosszú lejáratú hazai állampapírok hozamát.

Ez megerősítheti azt a feltételezést, hogy a líra első gyengülési hulláma után a befektetők elkezdhették az országokat fundamentumaik, illetve sérülékenységük alapján megkülönböztetni. Márpedig a kedden kijött, 4,4 százalékos éves gazdasági növekedésről szóló második negyedéves magyar GDP-adat is azt jelezte, hogy idehaza a fundamentumok stabilak.

A fentiek miatt egyelőre nem látszik olyan indok, amely azonnali beavatkozást igényelne az MNB részéről. Módos véleménye továbbra is az, hogy a jegybank a szeptemberi inflációs jelentéssel együtt adhat részletesebb iránymutatást a monetáris politika jövőbeli alakulásáról, ahol már szóba kerülhet a nem konvencionális eszközök fokozatos kivezetése is.

A jegybankárok idén is randevút adnak egymásnak, hogy áttekintsék a közeljövő problematikus kérdéseit és a rájuk adandó válaszokat. A szimpóziumot hagyományosan a wyomingi Jackson Hole-ban rendezik, s csütörtöktől szombatig tart. A találkozó kiemelt témája a változó piaci szerkezet lesz, valamint ennek a monetáris politikára gyakorolt hatásai.

A tanácskozás részben az egyre elterjedtebbé váló passzív befektetés veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet. A kockázat egyik forrása az, hogy egyes elemzők szerint a piaci tranzakciókat mind kisebb mértékben hajtják a fundamentális adatok, vagyis egyre kevésbé fontos a befektetőknek, hogy miért mozognak az árfolyamok.

A hivatalosan megjelölt témán túllépve a figyelem inkább a monetáris politika jövőbeli alakulásával kapcsolatos megjegyzésekre irányulhat majd. Augusztus 22-én teszi közzé legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyvét az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottsága, amely a várakozások szerint meg fogja említeni a Fed mérlegfőösszegének csökkentését. Ez a téma is népszerű lehet a találkozón, főleg annak tükrében, hogy az Európai Központi Bank 2018 decemberében befejezi eszközvásárlási programját, s vélhetőleg az elkövetkező években (bár nem a közeljövőben) szintén elkezdheti csökkenteni a mérlegfőösszegét. Ezenfelül elképzelhető, hogy előkerülnek a kereskedelmi háború várható hatásaival, valamint a feltörekvő országokkal kapcsolatos aggodalmak is.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja