Nem jött még el a szigorítás ideje

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint júliusban tovább gyorsulhatott a drágulás üteme, 3,3 százalék lehetett a fogyasztói árindex értéke. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi inflációs jelentésében 3,4 százalékos inflációt várt a második nyári hónapban, ekkor tetőzik a mutató, majd a következő hónapokra a drágulási ütem fokozatos csökkenését várja az MNB. Idén 2,7 százalék, jövőre pedig 3,1 százalék lehet a pénzromlás üteme az általunk megkérdezett szakértők szerint.

A maginfláció lassú emelkedése jöhet az év második felében, az üzemanyagárak csúcsát viszont valószínűleg a nyár első hónapjaiban már elértük – mondta a Világgazdaság kérdésére Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Halász Ágnes, az UniCredit Bank elemzője hozzátette: a következő hónapokban tartósan a jegybanki cél felett ragadhat a drágulás üteme, majd 2019 első felében visszasimulhat 3 százalék közelébe, ha az olajár a mostani szinteken stabilizálódik, és a forint sem gyengül tovább.

Kuti Ákos, az MKB Bank elemzője azt emelte ki, hogy a feszes munkaerőpiac a bérek emelkedését és ezen keresztül drágulást eredményezhet, ennek ellenére a következő másfél évben a toleranciasávon belül maradhat a fogyasztói árindex.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a szolgáltatások inflációjának emelkedését várja, és a dohánytermékek jövedéki adójának szeptemberi emelését hangsúlyozta lapunknak, ez utóbbi csaknem 0,2 százalékpontot dobhat a drágulás ütemén.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője a korábbinál gyengébb forintárfolyam miatt az importált termékek drágulására figyelmeztet, és a cukor, a távközlés és az energiaárak változatlansága miatt kialakuló dezinflációs hatásra hívja fel a figyelmet.

A szakértők többsége szerint a fogyasztói árindex 2019 közepén érheti el fenntarthatóan a 3 százalékot, az Erste Bank elemzője azonban már a jövő év elejére teszi ezt, míg a Raiffeisen Bank szakembere 2020-ra várja.

Az ING Bank szakértője szerint már az inflációs cél fenntartható elérése előtt, idén év végén is léphet az MNB. Ha az uniós transzferek ellenértéke befolyik Brüsszeltől, akkor a devizakamatcsere-ügyletek állományát leépíthetik, az eredetileg év végéig tervezett monetáris politikai célú kamatcsereügyletek (MIRS) kifuthatnak, és az egyébként nyílt végű jelzáloglevél-vásárlási programot is megszüntetheti a jegybank – tette hozzá Virovácz Péter.

Halász Ágnes 2019 harmadik negyedévére teszi a nem konvencionális eszközök visszavonásának kezdetét, a vártnál magasabb infláció vagy gyengébb forintárfolyam esetén ez korábban kezdődhet, Kuti Ákos szerint pedig az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusának kezdetekor léphet az MNB.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható