Továbbra is egekben az ukrán adósság

Hatalmas adóssággal küzd Ukrajna. Az államadósság meghaladja a 66 milliárd dollárt, ez a GDP 61,5 százaléka. Számítások szerint az ország minden egyes lakosát 1800 dolláros tartozás terheli. A kijevi kormány célja, hogy 2020 végére a nemzeti össztermékhez viszonyítva 50 százalék alá mérsékelje az államadósságot, amelynek megduzzadásáért Volodimir Hrojszman miniszterelnök a 2013-as Euromajdan előtti vezetést hibáztatja.

Az ukrán kabinet által elfogadott pénzügyi akcióterv szerint a GDP-arányos államadósság a jövő év végére 52, 2020 végére pedig 49 százalékra csökkenne.

Okszana Markarova megbízott pénzügyminiszter szerint ez nem lesz egyszerű feladat, mert Ukrajnának rekordnagyságú hitelt kell jövőre törlesztenie. A számok idei alakulása sem biztató. Noha százalékarányosan nem nőtt az államadósság szintje, de összegszerűen igen. Tovább ront a helyzeten, hogy a tartozás 56,7 százaléka külföldiek által finanszírozott devizahitel, de a belföldiek kezében is vannak devizahitelek. A teljes államadósságon belül a hrivnyahitelek aránya csupán 36 százalék.

A belső tartozás harmada azokból az állampapírokból származik, amelyek révén az Euromajdan után kissé feltőkésítették az állami pénzintézeteket, s amelyekből a PrivatBank 2016 decemberében történt államosítását is finanszírozták.

A külföldi adósság nagy részét a Nemzeközi Valutaalap (IMF) és a Világbank és az Európai Unió alkotta trojkától vette fel Ukrajna. A valutaalapnak pillanatnyilag 5,9 milliárd dollárral adósa Kijev, a Világbanknak 4,9 milliárddal tartozik, míg az unióval szemben 3,3 milliárd a mínusz, ez együttesen az államadósság több mint egyötöde. 2005 és 2013 között Ukrajna 50 milliárd dollár kölcsönt vett fel, Hrojszmannak pedig, aki az előző kabinetet hibáztatja az eladósodásért, „elképzelése sincs arról, mire fordították ezt a hatalmas összeget”.

2005-ben, a narancsos forradalom után egy évvel még csak 12,5 milliárd dollár (a GDP 14,3 százaléka) volt az államadósság, ez 2008-ra 17 milliárdra, rá egy évre már 28 milliárdra, 2010-re pedig 40 milliárdra nőtt.

A 2013-as Euromajdan kirobbanásakor már elérte a 60 milliárdot.

A miniszterelnök a pénzügyi szakértők folyamatos kritikáira válaszolva elmondta, őt sem tölti el örömmel az IMF-fel való együttműködés, de azt állítja, kormányának egyszerűen nincs más lehetősége.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja