Az USA kifogásolja az új Északi Áramlatot

Magas szinten egyeztetett a múlt hét végén az Egyesült Államok és Oroszország energiaügyi kérdésekben. Rick Perry amerikai energiaminiszter több orosz állami és energiaipari vezetővel találkozott. Tárgyalt Alekszandr Novak energiaminiszterrel, Anton Sziluanov miniszterelnök-helyettessel és Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is. A felek produktívnak írták le a tárgyalásokat, bár a nyilatkozatokból úgy tűnik: az amerikai miniszter inkább az aggályait fejezte ki Oroszországgal kapcsolatban, mintsem együttműködési szándékát.

Perry kifogásolta az Északi Áramlat 2. megépítését és azt, hogy Oroszország egyetlen vezetékre koncentrálná Európa gázellátását. Szerinte mindez veszélyezteti az ellátásbiztonságot, és tovább növeli a kontinens orosz gáztól való függőségét. Megerősítette, hogy Donald Trump is ellenzi a vezeték megépítését, és támogatja, hogy amerikai cégek egyre több cseppfolyósföldgáz-terminált (LNG) telepítsenek Európában.

Örülünk, hogy az orosz gáznak vetélytársa akad a régióban, így a nyersanyag nem vethető be fegyverként a politikai konfliktusokban

– közölte. Kilátásba helyezte azt is, hogy Amerika hajlandó akár további energetikai szankciókat bevezetni az orosz cégek ellen. Perry azt azonban nem közölte, hogy mikor milyen feltételekkel és miért lépnének életbe a korlátozó intézkedések.

Perry hangsúlyozta azt is: országa nagyon komolyan veszi az ukrajnai helyzet rendezésére kötött minszki megállapodást, és igyekszik gátat szabni annak, hogy Oroszország destabilizálja a régiót. A világ két legnagyobb gáz- és olajhatalmának együtt kell működnie a piaci stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében – vélte, bár a hangzatos kijelentéseken kívül nem hoztak konkrétumokat a sajtó tudomására.

A politikus fenyegetéseinek külön nyomatékot ad az is, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a héten szintén közölte: több orosz cégre vet ki szankciót az Észak-Korea elleni büntetőintézkedések akadályozása, valamint a Szkripal-ügyben tett egyes nyilatkozatok miatt. Donald Trump is a múlt héten írta alá azt az intézkedéscsomagot, amellyel eltiltják az amerikai befektetőket az orosz államadósság finanszírozásától. Az orosz kötvénypiac már eddig is megérezte a szankciókat, valamint a fejlődő és feltörekvő piaci tőkekivonást: a tízéves államkötvény árfolyama csaknem 15, a kétévesé 11 százalékot esett augusztus eleje óta.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható