Fókuszban a mesterséges intelligencia

Az 5G-koalíció a kommunikációs hálózatban rejlő üzleti modellekkel és az alkalmazásukkal foglalkozik, arra keresi a választ, mire lehet igazán jól használni az 5G-t a magyar gazdaságban. Stratégiát is alkotnak róla, amely néhány héten belül elkészül. A mesterséges intelligencia abban különbözik a technológiai platformoktól, hogy ez a rendszer adatelemzések során tanul és döntéseket hoz. A jövőben banki hitelbírálatokról dönthet, vagy épp MR-leleteket értékel ki.

A technológiai kihívások mellett olyan kérdések is felvetődnek, mint például hogy ki a felelős, ha a mesterséges intelligencia rosszul dönt. Hogyan viszonyulunk ahhoz, hogy a kollégám egy robot, és fizet-e jövedelemadót? Ezek olyan kérdések, amelyek túlmutatnak a technológia felhasználhatóságán, meg kell értenünk, mi is a mesterséges intelligencia, kitalálni, mire és hogyan szeretnénk használni

– mondta Palkovics László az IVSZ-Szövetség a digitális gazdaságért Menta 2018 konferenciáján, ahol bejelentette a mesterségesintelligencia-platform megalakulását.

Egyelőre még utópisztikus elképzelésnek tűnhet a mesterséges intelligencia széles körű használata, mivel a magyar gazdaság duális abból a szempontból, hogy a nagyobb vállalatok alkalmazzák a legkorszerűbb technológiákat, a kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége és a 4G-hálózat használata azonban az uniós rangsor végén kullog.

Csak a magyar vállalatok 15 százalékának van olyan irányítási rendszere, amely adatot generál a vállalaton belül.

Ugyanakkor a piaci verseny és a fejlődés nagyon hamar sürgető kényszerként írja majd elő a hazai kis cégeknek, hogy jelentős lépéseket tegyenek a folyamatok elektronizálása felé, különben lemaradnak. A miniszter szerint a magyar kormánynak és a szakmai szövetségeknek van feladata a kkv-k digitalizálódásában, előbbi a technológia finanszírozásában tud segíteni, a szövetségeknek pedig tudatosítaniuk kell ennek fontosságát. A források-támogatások elosztásával a kormányzat is nyomást tud gyakorolni arra, hogy a szektor előreinduljon – mondta a miniszter, aki szerint a hatékonyságot is mérni akarják.

Tavaly körülbelül 530 milliárd forintot költöttek a hazai intézmények kutatás-fejlesztésre, a kormány célkitűzése szerint 2020-ig a GDP 1,8 százalékát fordítják innovációra, tehát 330 milliárddal növelnék az erre fordított összeget – ebbe beleértve az uniós forrásokat és a vállalati finanszírozást is.

A tárcavezető szerint nagyjából 10-15 ezer kkv-nak kellene forrást kapnia kutatás-fejlesztésre, amit részben adócsökkentéssel és direkt támogatásokkal oldanának meg. A kutatás-fejlesztésben a felsőoktatási intézményeknek is nagy szerepet szánnak. Szerdán a kormány elfogadta az új felsőoktatási modellt, amely lehetőséget teremt azoknak az egyetemeknek, amelyek önmagukban sokkal gyorsabban tudnának haladni, de gátolják őket a bürokratikus kötöttségek. Amerikai mintára épülve az ilyen egyetemeket kiveszik az állami egyetemek sorából, létrehoznak egy állami alapítványt, és annyi forrást párosítanak hozzá, hogy annak hozamai fedezzék a korábbi állami forrást.

Az első ilyen a Budapesti Corvinus Egyetem lesz, amelynek saját bevételei jóval magasabbak, mint az állami támogatás, de az adminisztratív szabályok miatt eddig nem tudták jól felhasználni saját forrásaikat.

Mivel ennek a modellnek van kockázata, ezért először olyan egyetemnél vezetjük be, amelynél látjuk, hogy a szervezete, struktúrái, hallgatói és oktatói kiválósága nagyon erős. Úgy fog működni, mint az Egyesült Államokban az egyetemek

– hangsúlyozta Palkovics László.

A kutatóintézetek is nagy átalakulás előtt állnak, ennek előkészülete néhány hónapja kezdődött. Az információs és technológiai miniszter szerint azért van szükség az átalakításra, mert a mostani rendszer az 1940-es évek végén alakult ki, azóta semmilyen reformon nem esett át, és az innovációs és kutatási eredmények összességében nem jók. Egyre többet költ az állam 2002 óta kutatás-fejlesztésre, és ugyanúgy a 22. helyen állunk az uniós innovációs rangsorban.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható