A kormány továbbra is fontos feladatnak tartja a vállalkozások támogatását, ennek egyik legfontosabb elemeként folytatódik a vállalkozások közterheinek csökkentése a 2016 végén kötött hatéves megállapodás alapján – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén.
Így 2022 végére a magyarországi cégek, kis- és középvállalkozások közterheinek szintje a visegrádi országok átlaga alá csökken
– tette hozzá.
A pénzügyminiszter jelezte:
a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8 százalékkal, illetve 12 százalékkal.
Azt is mondta, hogy a hatéves megállapodást érintő, korábbi kritikus megjegyzések ellenére a bérek növekedése nem idézte elő a vállalkozások tömeges csődjét.
Sőt, a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 3,8 százalékos szintre, és egyúttal 80 ezer betöltetlen állás van Magyarországon – mondta. Az emelkedő reálbéreknek köszönhetően a statisztikai hivatal adatai szerint egyre több fiatal jön haza külföldről, és vállal ismét munkát Magyarországon – mondta a tárcavezető.
Varga Mihály szerint a kormány által az elmúlt években folytatott adófilozófia sikere bebizonyosodott, nevezetesen az, hogy a kormány a munkát, a jövedelmet terhelő adókat csökkentette, és a fogyasztást terhelő adók felé terelte a magyar adórendszert. Varga elmondta, hogy az adózás terén –a vállalkozások terheinek újabb könnyítésére – további egyszerűsítésekre és mérséklésekre készül a következő időszakban is a kormány.
A pénzügyminiszter rámutatott hozzátette, hogy
a kis- és középvállalkozások adózási terheinek csökkentésére vezette be a kabinet a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), a kata értékhatára 12 millió forint, a kata hatálya alá már mintegy 300 ezren tartoznak, a kivát 29 ezer adózó választotta.
A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy az adózási rendszer változásainak köszönhetően a vállalkozások által fizetett társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődött az elmúlt években, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb kulcs.
Képviselői kérdésekre elmondta:
a hatnapos munkahét betiltását nem tudja támogatni a kormány, mert az akár 70 milliárd forinttal csökkentené az éves GDP-t.
A lakástakarék-pénztárakra vonatkozó kérdésre a pénzügyminiszter elmondta: a lakástakarékok állami támogatása indokolatlanul magas volt Magyarországon, 30 százalékos mértéket ért el, miközben Németországban 4 százalék, Ausztriában pedig 1,5 százalék az állami hozzájárulás szintje. Kiemelte: elgondolkodtató, hogy mintegy 500 ezer olyan lakástakarék szerződés van, amelyet egy családon belül több családtag kötött meg. Kiemelte:
senki nem mondta, hogy az utoljára kötött, még mintegy 140 ezer szerződéskötés során csalások történtek volna.
Varga Mihály rámutatott: a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetése valójában későn történt, ezt bizonyítja az utolsó napokban kötött 140 ezer szerződés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.