A jegybank nem sieti el a szigorítást

Idén meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki célt az éves átlagos fogyasztói árindex – 3,1 és 3,3 százalék között alakulhat –, és a maginfláció is 3 százalék fölé emelkedik – mondta a Világgazdaság kérdésére Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hullámzó drágulási ütemet vár 2019-ben. Február–márciusban enyhén emelkedhet a fogyasztói árindex, a második negyedévtől a bázishatás jelentősebb inflációlassulást sugall. Az Erste Bank szakértője valamivel 3 százalék alatti átlagos inflációt vár 2019-ben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavalyi negyedik negyedévben már megkezdte a felkészülést a normalizációra. Nagy Márton, a jegybank alelnöke jelezte, hogy az inflációs alapfolyamatokra figyelnek, majd január elején bejelentette, hogy amikor az adószűrt maginfláció eléri vagy meghaladja a három százalékot, akkor az MNB is léphet.

Trippon Mariann ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki cél fenntartható elérését továbbra is hangsúlyozza az MNB, ami extra mozgásteret biztosíthat a monetáris politika kialakításához. Ezt erősíti meg Nyeste Orsolya is, aki nem vár az MNB-től érdemi lépést az első negyedévben, a devizakamatcsere-ügyletek (FX swap) állománya és a kamatfolyosó egyaránt a jelenlegi szinten maradhat. Leghamarabb a második negyedévben kezdődhet meg a normalizáció, ekkor már várhatóan jobban látható lesz, milyen tendenciát mutat az adószűrt maginfláció. Az Erste szakértője hozzátette: a kamatfolyosó aszimmetrikussága és szélessége csökkenhet azáltal, hogy a normalizáció jegyében az év során az egynapos betéti kamatot megemeli a jegybank.

A piacok számára a fő kérdés jelenleg az, hogy már ebben a hónapban bejelent-e a jegybank konkrét terveket vagy akár intézkedéseket, vagy egyelőre kivár.

Mi arra számítunk, hogy a kamatdöntés után megerősíti a normalizációra való utalásokat, azonban egyelőre nem tesz lépéseket

– mondta Trippon Mariann.

Egyrészt az inflációs cél nagymértékű és tartós túllövése nem várható, másrészt pedig a fenntarthatóság megítélése szempontjából a következő hónapok beérkező adatai fontosak lehetnek, harmadrészt az Európai Központi Bank várható kamatemelése is kitolódott. A tényleges intézkedések időzítése függ a beérkező adatoktól, legkorábban a márciusi inflációs jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok teremthetnek alkalmat konkrétabb információk megosztására a piaccal.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható