Ami tavaly Pekingben Emmanuel Macronnak nem sikerült, az összejött Hszi Csin-ping mostani párizsi látogatásán. Sőt:
amíg tavaly a francia elnök 184 darab Airbus eladásával házalt partnerénél, az viszontlátogatásán 300 repülőgép megvásárlásáról szóló ajánlattal érkezett.
Az elnökök bábáskodásával megszületett üzlet 30 milliárd dollár összértékű, listaáron ennyit fizetnének a kínaiak a páneurópai gyártónak, de ilyen tételnél már jelentős kedvezményt szokott kapni a megrendelő. A hírre 2 százalékos erősödéssel reagált az Airbus árfolyama a párizsi tőzsdén, a cég ezzel beállította a Boeing csúcsát, ami az egy tételben feladott kínai megrendeléseket illeti.
Macron pedig Trump szintjére lépett, az utóbbi 2017-es pekingi útjáról tért haza egy 300 gépre szóló szerződéssel. A kedvezőbb feltételek eléréséért Kína központosított beszerzéssel, az állami aviatikai ellátóholding közbeiktatásával vásárol repülőket saját légitársaságai részére.
A mostani megrendelés 290 darab A320-asra és annak változataira, valamint tíz, széles törzsű A350-esre szól. Bár közvetlen összefüggést nem lehet kimutatni az Airbus-vásárlás és a kínai–amerikai kereskedelmi feszültségek, továbbá az etiópiai légi katasztrófa miatt a földre kényszerített Boeing 737 MAX-ok ügye között, diplomáciai források jelzésértékűnek nevezik az üzletet.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.