Évi százmilliárd forintot nyert az állam

A feketegazdaság elleni harc nem az elmúlt években kezdődött, és vélhetően nem is ér véget a közeljövőben, ám az elmúlt hat évben több olyan intézkedés is történt, amelyek egymásra épülve már jobb eredményeket hoztak. A 2000-es évek elején több ponton szigorítottak az áfatörvényen, bevezetve a fordított adózást előbb a hulladékkereskedelemben, majd az építőiparban, de a szigorítások körébe sorolható az adószám-felfüggesztés intézménye is, annak ellenére, hogy az idő bebizonyította: az utóbbi nem hatékony, ezért már meg is szüntették.

A fordulat a 2012 utáni költségvetési szigorításokkal következett be, amikor is az unió túlzottdeficit-eljárásából szabadulni kívánó kormány unortodox intézkedések sorát vezette be.

A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium első fontos intézkedése az online pénztárgépek bevezetése volt – erre 2014 szeptemberében került sor –, majd 2015 januárjában indult el az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) üzeme. A következő lépcső a tavaly kötelezővé tett online számlázás volt.

A szigorítások túlnyomó részét az áfával kapcsolatos visszaéllések ellen vezették be, mivel ezt az adót érintette a legtöbb csalás, rádaásul a kormány bevezette a világszinten is magasnak számító 27 százalékos kulcsot. Ugyanakkor a bérterhekkel kapcsolatban is született jó pár intézkedés.

Ide lehet sorolni a munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szigorításokat.

Az intézkedések többsége bevált, de nem mindegyik, ezért szüntették meg a kockázatelemzési eljárást a cégalapításkor. A szakértő szerint még a fordított áfa bevezetése is átmeneti megoldás, kifehéríti az adott szektort, de nem biztosít tartós eredményt – többek között ezért sem engedélyezte az Európai Bizottság a magyar kormány számára, hogy minden esetben alkalmazza – mondta Bajusz Dániel.

A teljes cikk a hétfői Világgazdaságban olvasható