Magyarország csak így tudja elfogadni az euróövezeti büdzsét

A pénzügyminiszter hozzátette: magyar részről elfogadhatóbb célkitűzés lenne, ha a francia és német kezdeményezésre formálódó eurózóna-költségvetés az üzleti ciklusok összehangolását célozná az eurót használó tagállamok között, így az nem eredményezne párhuzamosságokat.

Az Eurócsoport a júniusi határidőt szem előtt tartva folytatta az eurózóna-költségvetés részleteinek kidolgozását, elsősorban az irányítási- és döntéshozatali struktúrára fókuszálva – tájékoztatott Varga Mihály.

Varga Mihály úgy fogalmazott, magyar részről határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy az eurózóna-költségvetés céljai ne legyenek átfedésben az EU27-es körben már létező szakpolitikákkal, illetve célokkal. A folyamatban lévő tárgyalások során ezért kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyek párhuzamos célok és eszközök kialakítását eredményezhetik – nyomatékosította a miniszter.

Varga Mihály leszögezte: számos alkalommal kifejezték, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió mélyítése során Magyarország számára kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Ezért magyar részről azt támogatják, hogy az új eszközt az EU többéves pénzügyi keretrendszerén belül hozzák létre, és így az arról szóló döntés csakis teljes EU27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeit teljes mértékben figyelembe véve születhessen meg – tette hozzá.

Az ülésen a bankuniós Európai Betétbiztosítási Rendszer (EDIS) politikai egyeztetéséről szóló ütemtervről is tárgyaltak a miniszterek. Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország támogatja a bankunió teljes kialakítását, illetve a kockázatcsökkentő lépéseket, azonban a bankok állami kitettségeinek átszabályozását, illetve az anyabankok erősítését a leánybankok rovására határozottan ellenzi.