Van még tartalék a foglalkoztatottságban

„Az Európai Unió elmúlt évei nem azt igazolták, hogy a tervek és a várakozások megvalósulnak – a lisszaboni stratégia azt tűzte ki, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legfejlettebb régiója legyen Európa. Ma, 9 évvel később sem tartunk itt, ezért egyre inkább úgy gondolom, Európának fel kell ébrednie” – mondta Varga Mihály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján.

A pénzügyminiszter szerint a második olyan költségvetési ciklus vége felé közeledünk, amikor végig teljes jogú tagok voltunk az EU-ban – vannak már tapasztalataink, miként tudunk a legtöbbet tenni a magyar gazdaság érdekeinek képviseletében. Varga Mihály emlékeztetett: az EU gazdaságpolitikai kerete egységes, de jól látható, hogy ez az öltöny időként szűk, máskor túl bő. Ezért is fontos, hogy a 2021-gyel záródó időszakot kiértékeljük.

Egyrészt alkalmazkodnunk kellett és kell a keretekhez, másrészt azt kell vizsgálnunk, hogyan tudunk változtatni rajtuk. Azt, hogy az EU-s gazdaságdiplomácia nem hagy túl sok mozgásteret és kötelező lépéseket követel meg, a miniszter az orosz szankciókkal példázta:

bár Magyarország álláspontja az volt, hogy a szankciók nem jelentenek megoldást a politikai problémákra, s Európának épphogy együtt kellene működni Oroszországgal, hogy az uniós gazdaság fejlődni tudjon, alkalmazkodnunk kellett a döntéshez és a magyar termékeknek új piacokat kellett keresnünk.

Hasonló gondolatok vannak az uniós támogatáspolitikával kapcsolatban is. Varga Mihály Andrej Babis cseh kormányfő véleményét idézte, aki szerint az lenne a leghatékonyabb megoldás, hogy az EU odaadja a támogatást az országoknak, ami nekik jár és a tagállamok eldöntik, miként tudják azt legjobban hasznosítani. Ezzel a gondolattal varga szerint mi is egyetértünk, érvényre juttatásához a V4 országok összefogása fontos – aligha véletlen, hogy ez az összefogás több állam számára vonzónak tűnik.

Persze fontos az is, hogy a meglévő támogatási politika keretei között is a lehető legtöbbet tudjuk kihozni a magyar gazdaság javára. Ebben a tekintetben a kormán 2014-től új politikára állt át: a rendelkezésre álló források nem 16, hanem 60 százalékát költjük gazdaságfejlesztésre.

A pénzügyminiszter szerint ennek eredménye már hozzájárul a mostani gazdasági növekedéshez, de további lépésekre van szükség, ezért hazánk a 2021-től induló időszak forrásfelosztására is javaslatokat fogalmaz majd meg. A kiindulópont nem kedvező: a programozási időszak jelenlegi állapotában az látszik, hogy a kohéziós és az agrártámogatások esetében a régió kevesebb pénzzel számolhat, mint korábban, s az EU inkább Dél-Európába csoportosítaná át a pénzeket – mondván ott magas a munkanélküliség. Mi erre azt mondhatnánk: nálunk is az volt, tessék olyan gazdaságpolitikát csinálni, amely megoldást jelent a munkaerő-problémákra – mondta a miniszter.

Varga Mihály a fórumon arról is beszélt, hogy a központi régió – Budapest és Pest megye – több, mint 40 százalékát adja a hazai gazdaság teljesítményének, ezért fontos, hogy kapja meg azt a figyelmet, amit a teljesítménye alapján megilleti.

Miután az EU a régiók fejlettsége alapján szabja meg a támogatási kereteket, ezért a régió kevesebb támogatást tudott igénybe venni, ezen Varga Mihály szerint a lehetőségek szerint változtatni kell. Emlékeztetett arra, hogy nemzeti forrásból a Pest megyei fejlesztéseket 80 milliárd forinttal segíti a kormányzat.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában arról beszélt, továbbra is célunk a gyors gazdasági növekedés fenntartása. A cél elérését statikusan nem lehet biztosítani, a gazdaságpolitikának időben fel kell ismerni a változásokat, a kihívásokat, és gyorsan kell válaszolni. Az elmúlt évek gazdasági és bérnövekedését kifejezetten fegyelmezett államháztartási gazdálkodással, csökkenő államadósság mellett tudtuk teljesíteni.

S a legfrissebb adatok arról szólnak, hogy a bizonytalan külső gazdasági környezet ellenére a lendület nem törik meg – az első évi 5,3 százalékos GDP-növekedéssel együtt az ország 2010 óta 28,6 százalékkal tudta növelni a GDP-t – emlékeztetett az államtitkár.

Gion Gábor szerint az államháztartási és pénzügyi stabilitás megteremtése után a gazdaság növekedés megerősödését kell célként kitűzni. Itt kihívást jelenthet a világgazdaság, ezen belül Európa növekedésének várt lassulása, miután hazánk továbbra is nyitott gazdaságnak számít. Azonban – hívta fel a figyelmet a PM államtitkára – a magyar ipari termelés 90 százalékos korrelációja idén szétvált a német piactól: míg mi 6,2 százalékos emelkedést mutattunk, a német gazdaság 2 százalékkal csökkent. Egy adatból ugyanakkor még nem lehet trendekre következtetni, ugyanakkor 2010 óta nem volt példa arra, hogy ellentétesen mozogjon a két adat.

Gion Gábor szerint az adórendszer egyik motorja a kormány gazdaságpolitikájának, s a külföldi gazdasági partnerek azt is előnyként jelölik meg, hogy kiszámítható a hazai adórendszer. Épp ezért, ezen a kormányzat a 2020-as költségvetés kapcsán sem kíván érdemi változást végrehajtani – mondta.

Gion Gábor az erények között említette azt is, hogy a munkanélküliség komoly mértékben csökkent az elmúlt években, ugyanakkor arról is említést tett, hogy a rekord alacsony munkanélküliség ellenére a foglalkoztatási ráta alapján Magyarország továbbra is csak az EU középmezőnyében szerepel.

Van tehát bőven tartalék: a PM becslése szerint 300-600 ezer fős potenciális munkaerő-tartalék van a magyar gazdaságban, mozgósításuk pedig újabb növekedést tud generálni.