Követeléskezelési törvényt sürget az MNB

Fogyasztóvédelmi szempontból is jelentős lépésnek értékeli a Magyar Nemzeti Bank, hogy emelkedik a hosszabb időre fixált új lakáshitelek aránya

– mondta Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója a jegybank Fogyasztóvédelmi Jelentésének bemutatása kapcsán. Ugyanakkor továbbra is kockázatot jelent, hogy a korábban folyósított jelzáloghitelek közel 60 százaléka még mindig változó kamatozású, s tovább növeli a kockázatokat, hogy az állomány több, mint 60 százaléka 10 évnél hosszabb hátralévő futamidejű. Az MNB ajánlással segíti a fixesítést, ennek kapcsán a bankok januárig ajánlattal keresik meg az ügyfeleket, ám a döntés a szerződésmódosításról az ügyfélé.

Az MNB-nek kiemelt feladata a nem teljesítő hitelek monitorozása. Az adatok szerint

2018. végére a 2013. évi állomány 2/3-ára csökkent a nem teljesítő hitelek aránya. Az év végén a 109 379 késedelmes jelzáloghitel szerződésből 29 952 darab volt a hitelintézeteknél, 79 572 darab pénzügyi vállalkozásoknál.

Ugyanakkor az, hogy a bankok könyveiben 70-ről, 27 százalékra mérséklődött a nem teljesítő állomány, jelzi, hogy a követelések jelentős részét a pénzintézetek külső követeléskezelőknek értékesítették. Az MNB megítélése szerint ezen követelések esetén is fontos a fogyasztóvédelmi szabályok tisztázása, ezért a követelés-kezelési tevékenységre külön ajánlást adtak ki, ugyanakkor Freisleben Vilmos szerint végleges megoldást csak a követeléskezelés törvényi szabályozása jelentheti.

A jegybank értékelése szerint a fair banki szabályozást a pénzintézetek jól átvették: az elmúlt évi ellenőrzések során ugyan a 16 vizsgált intézményből 15-nél kisebb jogszabálysértést találtak, ezek ugyanakkor apróbb súlyúak voltak, amit a 13,65 milliós összesített bírság jelzi, ráadásul a legtöbb esetben a pénzintézet önmagától korrigálta a hibát. Továbbra is gond a THM értékek feltüntetésének hiánya a kereskedelmi hirdetésekben.

Új kockázatként érzékeli az MNB a személyi hitellel kombinált hitelkártyák problematikája, ahol az MNB szerint a szolgáltatók által nyújtott tájékoztatás sok esetben nem megfelelő. A következő időszak komoly kockázatát jelenti a FinTech cégek megjelenése. Freisleben Vilmos ezzel kapcsolatban fontos lenne, hogy a fogyasztók figyeljenek arra, hogy milyen joghatóság alá tartozik az a szolgáltató, akivel szerződést kötnek, hiszen egy határon átnyúló szolgáltatás esetén probléma esetében az adott ország joghatóságához kell fordulni a panasszal.

A biztosítási területen ismét találkozott az MNB állomány-átforgatással, általánosan pedig a kötelező tájékoztatás hiányosságait érzékelték. Az ügyfelek a jegybank szerint nem biztos, hogy megfelelő tájékoztatást kapnak a szerződéskötések előtt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a fogyasztók által viselt kockázatokról.

Az MNB úgy érzékelte,

több esetben nem igény alapú a termékajánlatot kaptak az ügyfelek (határozott idejű szerződés igénye helyett whole life szerződést íratnak alá az ügyféllel), illetve az évforduló kapcsán a szerződés esetleges felmondására szóló lehetőség több esetben hiányzott a tájékoztatásból

– az MNB ezért a sablon értesítő levelek áttekintésére koncentrál a következő időszakban.

Az MNB ezen a területen is érzékeli a digitalizáció előretörését, ám úgy látja, hogy például az online igényfelmérés ugyan könnyen paraméterezhető adatállományhoz vezethet, ám az egyedi igények nehezen rögzíthetőek. Ennek kapcsán érdekes, hogy az MNB által a lakásbiztosítási piacon nem megfelelőnek értékelt versenyt élénkíteni akaró Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) bevezetése kapcsán hangsúlyosan azt szeretné elérni, hogy az új termékek ne pusztán az átlagdíj csökkentését, hanem a valós kockázatok jobb feltérkképezését, az alulbiztosítottság csökkentését szolgálják.

A tőkepiaci területen a MiFID II. szabályozás bevezetése a befektetők hatékonyabb védelmét szolgálja. A jegybank támogató jellegű fogyasztóvédelmi felügyeléssel segítette az új szabályok bevezetését Freisleben Vilmos szerint. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor fontos kockázatként jelentek meg a piacon a lakosságnak nyújtott magas tőkeáttételel bíró termékek, amelyek esetében európai szinten merült fel igény a termékek (CFD és bináris ügyletek) korlátozására vagy akár tiltására is. Idén július végéig ezt a feladatot az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) látta el, augusztus ugyanakkor a feladata tagállami szintre került, s így most már az MNB a szabályozó. A tőkepiaci terület biztonságát szolgálja az az MNB ajánlás is, amely az újonnan forgalomba hozott ingatlanalapoknál és -sorozatoknál a visszaváltást 180 napra nyújtotta.