Lassan épül a régió sztrádahálózata

Noha a magyarországi autópályák már minden szomszédos ország államhatáráig elérnek, a folytatás egyelőre várat magára. Romániában folyamatosak a botrányok a pályaépítések körül, míg Ukrajnában a korrupció miatt szálltak el az árak, és ezeket nemigen tudják kigazdálkodni az államkasszából. A legfontosabb szlovák sztráda a legjobb esetben is csak hat-hét év múlva készülhet el, alternatívaként a magyar utakat használhatják az autósok, például hamarosan Pozsony és Kassa között. A szerbek eközben építkeznek, ma már a görög tengerpart felé vezető teljes hosszában autózható.

Botrányok övezik a lassú sztrádaépítést Romániában

Románia minden szempontból számottevő lemaradásban van a térség országaihoz képest az infrastruktúra-hálózat bővítése, korszerűsítése terén. Miközben az elmúlt harminc évben egyetlen kilométernyi vasúti szakaszt sem villamosítottak, a 800 kilométert alig meghaladó autópályahossz tekintetében az országot – területe nagyságához mérten – még a nemrég háborúk sújtotta balkáni államok is lekörözik. Bár a mindenkori kormányok kivétel nélkül több száz kilométernyi gyorsforgalmi út megépítésére tettek ígéretet, a megvalósítás folyamatosan elmarad a vállalásoktól és az elvárásoktól.

Ráadásul a sztrádahálózat bővítése terén a közeljövő sem kecsegtet látványos előrelépéssel. Országszerte kevesebb mint kétszáz kilométer szakaszon zajlanak autópálya-építési munkálatok, mindebből idén a legjobb esetben negyvenet adnak át a forgalomnak.

Erdélyben többek között annak a sztrádának hatvan kilométeres szakaszán folyik a munka, amely a magyar–román határt Kolozsvárral köti majd össze – ezt még az amerikai Bechtel társaság hagyta félig készen a hat évvel ezelőtti botrányos szerződésbontást követően. Bár a 415 kilométeresre tervezett észak-erdélyi sztrádához hasonlóan ennek a szakasznak is régen el kellett volna készülnie, Razvan Cuc román közlekedési miniszter nemrég tett munkalátogatása során azzal dicsekedett, hogy a román kivitelezők hamarabb eljutnak az országhatárig a pályával, mint a magyarok Ártándig.

Minőségi problémákra hivatkozva a bukaresti közlekedési tárca megtagadta egy 21 kilométeres, Lugos és Déva között nemrég elkészült szakasz átadását, és szerződést bontott az építő spanyol cégcsoporttal, amely emiatt perrel fenyegetőzik. Ezzel egy időben a romániai infrastruktúra-fejlesztést monitorozó Pro Infrastructura szervezet aláírásgyűjtésbe fogott, és követeli az érintett szakasz átadását, mivel szerinte az állami autópálya-kezelő által észlelt rendellenességek nem jelentenek veszélyt a közlekedésben részt vevőkre. Különben a bukaresti hatóságok nem foghatják a pénzhiányra a sztrádaépítés elmaradását, Románia ugyanis a nagy infrastrukturális befektetésekre rendelkezésére álló uniós források mindössze 25 százalékát hívta le 2014 és 2020 között.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja