Megjelent az MNB féléves költségvetési jelentése

A magyar gazdaság kibocsátása az MNB júniusi Inflációs jelentésének előrejelzése szerint idén 4,3 százalékkal, 2020-ban 3,3 százalékkal emelkedik alapvetően az élénk belső keresletre támaszkodva, amit 2019-ben elsősorban a beruházások növekedése, 2020-ban pedig a munkatermelékenység javulása erősíthet, áll a hivatal újonnan megjelent költségvetési jelentésében.

A fogyasztás és a bérek emelkedése érdemben támogatja az adóbevételek növekedését is. A dinamikus gazdasági növekedés által támasztott munkaerő-kereslet hatására a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. A munkaerő iránt megnövekedett kereslet következtében a feszes munkaerőpiac tartósan erős bérezési alapfolyamatokat eredményez.

Ennek következtében, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése nyomán a 2017-es 12,9 százalékos növekedés után 2018-ban 11,3 százalékkal emelkedett a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, és 10 százalék feletti növekedés várható az idei évben is. A fogyasztói árak

tavaly 2,8 százalékkal emelkedtek.

A Magyar Nemzeti Bank 2019 júniusban publikált Inflációs jelentésében szereplő prognózisa szerint idén 3,2 százalékos, 2020-ban pedig 3,4 százalékos infláció várható.

A kamatkiadások 2013 óta tartó GDP-arányos csökkenése mindhárom tárgyalt évben folytatódhat, bár a korábbi éveknél némiképp lassabb ütemben. Az alacsony hozamkörnyezetben az államadósság ugyanis fokozatosan árazódik át az új hozamszintekre, amely átárazódás a következő években szinte teljes egészében

meg is valósul. Az állami kamatkiadások így a GDP 2,1 százaléka alá csökkenhetnek, ami megközelíti az EU-ban

megfigyelhető átlagos kiadási szintet.

2018 után a költségvetés pénzforgalmi hiánya 2019-ben is meghaladhatja az eredményszemléletű deficitet, majd 2020-tól az uniós kiadásokat meghaladó uniós forrásbeáramlás következtében alacsonyabb lehet a pénzforgalmi hiány.

Akkor a magas pénzforgalmi hiányt elsősorban az okozta, hogy az EU-s kifizetések jelentősen meghaladták a bevételeket. Az előrejelzés szerint 2019-ben is számottevő előlegkifizetésekre lehet számítani, így idén is magasabb lehet a pénzforgalmi hiány az eredményszemléletű deficitnél. 2020-ban ugyanakkor már érdemben mérséklődik az uniós kifizetések és a bevételek közötti eltérés, aminek hatására a

pénzforgalmi hiány lehet alacsonyabb.