Az idén öt dél-koreai cég beruházása kezdődött meg vagy készült el, összesen mintegy 409 milliárd forint értékben, ezzel a legtöbb működő tőkét hozták Magyarországra a távol-keleti vállalatok (néhány milliárd forinttal megelőzve Németországot is), és várhatóan 2872 munkahelyet teremtenek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunknak azt mondta, hogy a dél-koreai befektetőknek vonzó az alacsony vállalatiadó-kulcs, és a képzett munkaerő is támogatja a működő tőke (FDI) beáramlását.
A régióra jellemző a szakképzett munkaerő hiánya, ám hazánkban a duális oktatás enyhíthet ezen. A szakértő hozzáfűzte: kiemelkedő a beruházási döntéskor a megfelelő infrastruktúra, illetve a piacok közelsége, ebből a szempontból pedig jól áll Magyarország a régióban. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy nagyobb beruházás mély nyomot hagy a statisztikákon, így történt ez a dél-koreai gyárak esetében is. A Századvég szakembere hozzátette:
hosszú távon a két ország közötti kapcsolat erősödhet, de ezt csak évek múltán láthatjuk biztosan.
Az idei beruházások egytől egyig akkumulátorhoz köthetők, a két kiemelkedő értékű fejlesztés, az SK Innovation 239 és a Samsung 140 milliárd forintos gyárépítése egyaránt az autóipari áramtárolás igényeit elégíti ki, és az Inzi Controls is hasonló területen tevékenykedik. A Bumchun Precision csatlakozókat gyárt majd akkumulátorokhoz, míg a SungEl Hightech akkumulátor-újrahasznosító üzemét már át is adták. Suppan Gergely hangsúlyozta: nemcsak idén, korábban is jellemző volt, hogy a dél-koreai befektetők elsősorban a járműgyártás területén fejlesztenek. Az autóiparban jelent meg korábban a Hankook, a Woory Industries és a Lotte is.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.