Nagy a vita az Európai Parlamentben

Az Európai Unió tagállamainak a lehető leghamarabb közös álláspontra kell jutniuk az unió 2020 utáni, hosszú távú költségvetéséről, annak késedelmes elfogadása miatt zavar keletkezhet a 2021-es uniós programok finanszírozásában – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön, kétnapos brüsszeli plenáris ülésükön.

A 426 támogató, 163 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők vészforgatókönyv készítésére kérték fel az Európai Bizottságot, mert egyértelmű kockázatát látják annak, hogy az Európai Unió Tanácsával tartandó tárgyalások nem zárulnak le 2020 végéig.

A képviselők állásfoglalásukban megerősítették a következő uniós keretköltségvetésről az előző parlamenti ciklusban elfogadott parlamenti álláspontot. Noha a tanácsának még nem sikerült kialakítania álláspontját a kérdésben, az Európai Parlament 2018 novembere óta készen áll a tárgyalásokra – húzták alá.

Az éghajlatváltozás ügyét kiemelve azt hangsúlyozták, hogy a párizsi klímacélok elérése érdekében „a politikai és pénzügyi erőfeszítések terén sürgősen újabb ugrásszerű változásra van szükség”, amelyet „az uniós költségvetésnek tükröznie kell”.

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő közleményében kijelentette:

jelenlegi formájában elfogadhatatlan a 2021-2027 közötti pénzügyi keretterv javaslata.

Azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság tervezete kettős mércét alkalmaz, ráadásul jelentősen csökkentené a regionális fejlesztési és az agrárforrásokat is. A magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy a magyarországi régiók 24 százalékos forrásvesztést szenvedjenek el, ahogy elfogadhatatlan a Magyarország esetében javasolt 16,4 százalékos vágás a közvetlen kifizetések, valamint a 26,6 százalékos forrásvesztés a vidékfejlesztési támogatások terén a közös uniós agrárpolitikában is.

„Elutasítjuk a közösségi források szubjektív, politikai büntetésként alkalmazható, úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötését, a gazdaságilag, munkahelyteremtés szempontjából jól teljesítő régiók politikai vádak alapján történő büntetését” – fogalmazott a képviselő.

Az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok. A magyar régiók objektív feltételek alapján jogosultak ezekre a forrásokra. Egy uniós intézmény számára sem megengedhető, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközeként tekintsen a fejlesztési forrásokra – emelte ki.

Szavai szerint az uniós tervek tükrében, amelyek hátrányos helyzetbe hoznák a magyar régiókat, különösen szomorú a magyar ellenzék arra vonatkozó próbálkozása, hogy a jövőben ne Magyarországon döntsenek arról, hova jutnak az uniós fejlesztési pénzek. „Egyedül a magyarországi ellenzék az, amely minden erőt és energiát arra fordít, hogy minél kevesebb pénzt kapjon Magyarország és a magyar emberek. Életveszélyes, Magyarország ellen nyílt támadást jelentő elképzelés ez, melynek értelmében elveszik a Magyarországnak járó fejlesztési pénzeket” – tette hozzá Deutsch Tamás.